Miután a kvázi európai Szilícium-völgyben, vagyis a dublini Dokknegyedben tovább finomították térinformatikai szoftverüket, a Route4U egyre ambiciózusabb célokat tűz maga elé. Már nemcsak az a terv, hogy akadálymentes útvonaltervezővel segítsék a kerekesszékesek városi közlekedését, hanem, hogy értelmes döntéstámogató szoftvert adjanak az infrastrukturális fejlesztésekben gondolkozó városvezetők kezébe. Távlatosan pedig a kontinens legforgalmasabb turisztikai célpontjait szeretnék mindenkinek elérhetővé tenni, és jó jelnek tekintik, hogy már konkurensük is van.
„Ha egy gyalogos a 100 méterre lévő célpontot – megfelelő zebra, átkelő, alul- vagy felüljáró hiányában – 300 méteres sétával éri el, az lehet kényelmetlen, de ha ugyanezért kerekesszékkel egykilométeres kerülőutat kell tennie, az már diszkriminatív”
– magyarázza Székely Tamás társalapító a Route4U egyik alapállását, miközben zöld és piros hatszögeket mutat Óbuda térképén a monitorján. A hatszögek 200 méteres felületeket fednek le, zöldek, ha kerekesszékkel, babakocsival, görkorcsolyával, vagy bármi más guruló eszközzel is járhatók, és pirosak, ha nem akadálymentesítettek. Minél több piros hatszög kapcsolódik egymáshoz a térképen, annál nagyobb a gond, annál problémásabb a járdahálózat, annál nagyobb a diszkrimináció.
Székely Tamás és Bodó Péter alapító- és tulajdonostársak (Fotók: Sebestyén László)
A Route4U alkalmazásának fejlesztése három éve indult, a Bodó Péter – Székely Tamás – Dobai Tibor – Vincze Zoltán alkotta csapat elég gyorsan elég sok startupverseny nyertese is lett. A térképészeti adatmunkát önkéntesek segítették, a prototípus lefejlesztését egy angyalbefektető, a profibb verziót pedig az összesen 60 millió forinttal beszálló Aquincum Inkubátor és a Virgo Systems. 2016-ra előállt a Route4U – iOS-en és Androidon is – jól működő ingyenes akadálymentes navigációs alkalmazása, 2017 őszére 1500-2000 felhasználójuk lett, és elkészültek néhány várostérképészeti mintaprojekttel.
A Szigeten bevált, most a világot hódítanák meg
Amikor másfél évvel ezelőtt írtunk a magyar startupról, épp ott tartottak, hogy már feltérképezték a budapesti belváros és Zugló járdahálózatát, felmérték az utcai bejáratok paramétereit, megközelíthetőségét, a kerekesszékes fesztiválozók kedvéért megcsinálták a Sziget akadálymentes térképes appját, és nemzetközi megmérettetés előtt álltak. Azóta a csapat három új taggal bővült, dolgoztak a franciaországi Angers városának és az ír fővárosnak, Dublinnak, és most az ottani tapasztalatokkal felturbózott szoftverükkel újra magyar városokban javítanák a kerekesszékesek helyzetét.
Vincze Zoltán, tapasztalati szakértő
Okos Dublin
Azok a kerekesszékesek, akik a dublini Dokknegyedben dolgoznak és élnek, szerencsés helyzetben vannak. Egy barnamezős beruházásból felépített fiatal, modern városrészben, amit ráadásul smart city megoldásokkal terveztek és fejlesztenek, nyilvánvalóan kevesebb lépcső és terepakadály nehezíti a közlekedésüket, mint mondjuk egy szűk sikátoros középkori kisvárosban, vagy akár Budapesten. De még ott sem minden tökéletes.
„Amikor Dublinban tárgyaltunk, és felmértük a terepet, a városvezetés azt gondolta, hogy nem tudunk nekik újat mondani. Aztán maguk is meglepődtek, hogy egy ilyen okosan átgondolt környezetben is van egy 1-2 kereszteződés, ami nem akadálymentesített, amin érdemes változtatni”
– mondja Székely Tamás, a csapat marketingfőnöke. Ezek után hónapokon keresztül együtt dolgoztak Dublinnal, és ebből nem csak a Dokknegyed, hanem saját szoftverük is sokat profitált.
Egy akciófilm hősei is lehetnének, de ez itt a Route4U csapata a Széll Kálmán téren
A közös munka eredménye az lett, hogy most már nem csupán a járdahálózat feltérképezését és ez alapján navigációs appot tudnak kínálni. Gyakorlatilag bekerült egy önkormányzati agy a szoftver mögé, így már egy webes felületű komplett döntéstámogató térinformatikai rendszert kínálnak a városoknak.
Egy olyan eszközt, amivel egy adott város egyszerűen elemezni tudja a jövőbeli infrastrukturális beruházásokat az akadálymentesítés szempontjából, és gyorsan, egyszerűen, olcsón fel tudja mérni egy-egy beavatkozás hatását.
Hogy például – a bevezetőben már említett 200 méteres körzetek példájára utalva – mely piros hatszöget érdemes a legelőször valamilyen átépítéssel kizöldíteni, hogy kis pénzből is a legnagyobb hatása legyen a környező utcák, terek, üzletek, középületek megközelíthetőségére.
Ezt a gyalogos járhatósági és akadálymentességi elemző rendszert árulja most a magyar városoknak is a Route4U, azon túl, hogy elkészítik a városok feltérképezését az akadálymentes navigációs alkalmazáshoz. Hogy mennyire vevők minderre a magyar önkormányzatok, az már egy más kérdés. Tamás úgy tapasztalja, hogy:
„Bár a városvezetők olykor még félnek tőle, hogy kiderül, mennyire rossz a városukban a helyzet, azért egyre többen látják be, hogy már az is pozitívum, ha erről kommunikálnak. A kerekesszékeseknek a bizonytalanság a legrosszabb, hiszen meg kell tudni tervezniük, hogy merre (ne) menjenek.”
Ezt igazolják a jó példák is, a Belváros, Zugló és Óbuda után Székesfehérváron is elindult 600-700 kilométernyi járda felmérése. A realitások és némi küldetéstudat miatt ezeket a munkákat a nemzetközi projekteknél olcsóbban is elvállalja a Route4U. Dublinban vagy Angers-ben 40-50 eurót kértek egy kilométernyi járda feltérképezéséért, idén Düsseldorf, Portsmouth és Székelyudvarhely is sorra kerül körülbelül ilyen tarifáért, Magyarországon viszont – alkalmazkodva a szűkösebb lehetőségekhez – ennél általában alacsonyabb, egyedi árakat számolnak fel.
Székely Tamás és az app
Jól jönne 800 millió
Mint általában a néhány éves startupok, a Route4U sem nyereséges vállalkozás. A külföldi munkáknak köszönhetően tavaly körülbelül 40 millió forintos árbevételük volt (korábban ennek inkább a tizede), nulla profittal – egyelőre minden bevételt a fejlesztésekre fordítanak. Mindeközben újabb tőkebevonáson is dolgoznak (vannak már ígéretes tárgyalások több hazai és egy külföldi befektetővel), hogy ütemet és finanszírozási modellt is válthassanak. Az értékesítési ciklusuk ugyanis nagyon hosszú – legalább egy év, mire megállapodnak egy-egy várossal –, a városról-városra haladás így lassú. Üzletileg meg kicsit veszélyes is, ugyanis már megjelentek a konkurensek a piacon – ausztrál, olasz, francia és szingapúri fejlesztők személyében.
„Azt mondják, ha nincs konkurensed, akkor valamit nem csinálsz jól. Nekünk évekig nem volt versenytársunk, de az utóbbi időben négyen megjelentek”
– mondja Tamás. Most úgy számolnak, 800 millió forintos befektetésre volna szükségük, hogy gyorsabban nagyobb láthatóságot tudjanak elérni, és például három év alatt több száz várost térképre tudjanak vinni. Egy ekkora tőkebevonás egyszersmind azt is jelenthetné, hogy a költséges és erőforrásigényes terepmunkát előfinanszíroznák a városok helyett, amelyek aztán a mostaninál kicsit magasabb éves díjban fizetnék ezt vissza.
A következő lépés Európa turisták által leglátogatottabb városainak feltérképezése. Ez a társadalmi hasznossságon túl üzletileg is érthető, főleg, ha nem fordul vissza az a turisztikai trend, ami az elmúlt években az akadálymentes és multigenerációs turizmus 30-35 százalékos bővülését hozta, magasabbat, mint a többi turisztikai kategóriáét. Düsseldorf például pont azért tárgyal a Route4U-val, hogy ingyenes akadálymentes térképet adhasson a turisták kezébe.
Autó nélkül, kerekesszékkel talán el sem indulnék Budapesten
