Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Pert vesztett a Vodafone és a Tesco, a magyar államnak adott igazat az EU a multik különadója ügyében

Helyben hagyta a EU Legfelsőbb Bírósága a távközlési és kereskedelmi cégekre kivetett szektorális különadókat.

2020. március 3-án, kedden a luxemburgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a magyar szabályozás összhangban van az európai uniós elvekkel – írja a Bloomberg.

A két brit multinacionális vállalat az ágazatokra kivetett különadók miatt perelte be a magyar államot. Magyarországon 2010-ben vezették be a kiskereskedelmi, telekommunikációs és energetikai szektorokban a progresszív adórendszert. Ez elsősorban a külföldi multinacionális vállalatokra rótt többletterhet, és három évig voltak hatályosak.

Nem kivételeztek a külföldiekkel

Az EU döntése egyébként nem volt meglepetés: már korábban arról szóltak a hírek, hogy az uniós főtanácsnoki indítványok alapján várhatóan a magyar államnak fognak igazat adni a perben, mert nem ütközik EU-s jogszabályba a sávos adórendszer.

„Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik”

– világít rá szakértői elemzésében a Deloitte nemzetközi tanácsadócég.

Így magyarázzák az EU döntését szektoronként:

  • Az energiaszektorban a Mol a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése.
  • A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.
  • A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése 50 százalék körüli volt, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele, így az adóalapja is.

A cikk frissült a Deloitte szakértői véleményével 12:10-kor.

Fontosabb, hogy stílusod legyen, mint hogy trófeáid