Július 1-től a Magyar Államkincstár egy gumiparagrafus alapján küldhetne költségvetési biztosokat az önkormányzatokhoz határozatlan időre.
Mi történt? Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter zártkörű ülésen egyeztetett önkormányzati vezetőkkel a helyhatóságokat érintő változásokról – számolt be a Szabad Európa.
A Versenyképes Járások programmal kapcsolatban eldőlt, hogy a pályázatokról egy járás polgármesterei kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra több település együtt, konzorciumként pályázhat.
Pénzügyi gyámság: Október 1-től lépne hatályba az a törvénymódosítás, mely szerint a megyei jogú városok önkormányzatai, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok is a megelőző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát meghaladó pénzeszközeit kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni. A kincstárhoz kell fordulniuk, ha saját pénzüket használni akarják, a MÁK pedig köteles a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára.
A lap által megkérdezett polgármesterek szerint ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti, márpedig ezt az Alaptörvény is rögzíti.
Egy másik törvénymódosítás szerint a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki határozatlan időre július 1-től minden olyan önkormányzathoz, aminél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal, de a súlyos gazdasági helyzetet nem definiálják a módosításban. A lap egyik forrása szerint ezzel egyértelműen az a kormányzat célja, hogy „a főváros nyakába ültessenek” egy ilyen megbízottat.
A költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást egy önkormányzat működése fölött, hiszen a kinevezése után minden kiadáshoz az ellenjegyzése szükséges.
