Azok a közalkalmazottak, aki a következő hetekben hagyják ott a pályát, még két hónapos lemondási idővel tehetik meg. Ennek tervez keresztbe tenni a kormány júniustól.
A Kjt. vagyis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megölése zajlik – így értékelte a Forbes.hu-nak a kormány terveit egy munkajogász. Ez a tervezet azért is fontos, mert ha a parlament elfogadja, az csökkenti Magyarország esélyeit, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz. A kormány pedig ehhez köti a tanárok béremelését: a kezdeti tanári béremeléseket 80 százalékát az unió állná.
Fél év röghöz kötés
„A közalkalmazotti törvényben jelenleg két hónap a lemondási idő, ha a munkavállaló szünteti meg a jogviszonyt. A munka törvénykönyvében felmondás van, a felmondási idő 30 nap. A törvénytervezet szerint a lemondási idő változna legalább két hónapra, amit iskolában a tanítási félév, vagy a tanév, óvodában pedig a nevelési év utolsó napjáig, vagy február végéig meg lehet hosszabbítani. A hat hónapot azonban nem haladhatja meg” – mondta a Forbes.hu-nak dr. Selmeciné dr. Csordás Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének munkajogásza.
A bosszútörvénynek is nevezett tervezetet teljes jogfosztásnak tekinti a szakszervezet elnöke is. Totyik Tamás a Qubitnek elmondta, a terv teljesen ellentmond az Európai Bizottság elképzeléseinek. A tervezet szerint ugyanis a pedagógus, aki esetleg más uniós tagállamban kap munkát a lemondását követően, hat hónapig is visszatartható. (Versenytilalmi szerződés esetén is van hasonló hat hónapos kitétel, de ott a munkavállaló ezért pénzt kap.) A lap forrásai szerint a kormányon belül is konfliktust okozott a törvénytervezet, mert voltak olyan politikusok, akik tartották volna magukat az Európai Bizottságnak ígértekhez.
„A szülők nagyon örültek ennek a tervezetnek. Mi határozottan ellenezzük, mert röghöz köti a munkavállalót, sérti a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvét. Az eredeti Kjt. szabályok visszaállítását követeljük” – erősítette meg lapunknak dr. Selmeciné.
Fontos változás az is, hogy a jelenlegi 40 óráról 48 órára emelkedik a pedagógusok maximális munkaideje. Júniustól ráadásul az igazgató mind a 48 óráról rendelkezhet, ami újabb változás a jelenlegi 32 órához képest. A kieső kollégák helyettesítése eddig 30 napon volt kötelező évente, ezt tervezik 80 napra emelni.
Az átirányítás is teljesen a tankerületek kezébe kerül az új javaslat szerint. Most még évente 44 napban lehet más iskolába átvezényelni a pedagógusokat, júniustól viszont már akár egész tanévekre is. A tankerületeken belül azonban hosszú távolságok is előfordulhatnak, a kormány pedig csak az útiköltség egy részét állja, ami további problémát okozhat az amúgy sem sok pénzből gazdálkodó pedagógusoknak.
Orbán volt oktatási miniszterének sem tetszik
„Bár szerintem a státusztörvény még sokáig nem fog hatályba lépni, érdekvédelmi munkajogászként azt tanácsolom, hogy ha egy pedagógusnak van lehetősége lépni, amit fontolgat, akkor ne fontolgassa tovább. A folyamatban lévő ügyekhez nem nyúlhat hozzá a kormány, mert akkor Magyarország végképp nem jut hozzá az uniós forrásokhoz. Később csak akkor garantált a két hónapos lemondási idő, ha a pedagógus azt a tanítási félév, vagy év vége előtt két hónappal szünteti meg” – mondta dr. Selmeciné.
A Pedagógusok Szakszervezete már készül arra, hogy esetleg a kormány mégis elfogadja a tervezetet: jelenleg a Helsinki Bizottsággal konzultálnak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához azonban csak akkor tudnak fordulni az üggyel, ha már kimerítettek minden magyar jogorvoslati lehetőséget.
A tervezet a kormány szándéka szerint várhatóan június 1-jén lép hatályba. A pedagógusok mellett többek között Bod Péter Ákos, Csaba László és Réthelyi Miklós, a második Orbán-kormány volt oktatásért felelős minisztere is tiltakozik ellene. A kormány legközelebb pénteken ül le tárgyalni a pedagógusokkal.
