Törley József üzleti tevékenységét és magánéletét a szokásosnál több konfliktus kísérte. A sajtót persze a korszellemnek megfelelően a rendszeres munkássztrájkok, „üzemredukció” miatti tisztviselői lázadás, illetve védjegybitorlás, és -hamisítás, jogosulatlan névhasználat miatti perek hírei is bejárták. A Törley személye körüli viharok azonban túlmutattak ezeken a megszokott eseteken.
Törley-François rivalizálás
A legfőbb és egyben az utókor számára is legizgalmasabb a Törley-François konfliktus. Ugyan a két férfi rivalizálása üzletileg kedvezőnek is mondható, de a rosszindulatúnak érzékelt állandó fenyegetettség felesleges energiákat is leköthetett mindkét oldalon, miközben François is „tiszteletreméltó helyet kért a magyar ipar krónikájában”. François unokaöccse úgy emlékezett ezekre az időkre, hogy a „Törley folyton be akarta olvasztani magába a François-t”.
Törley-Saczelláry háborúskodás
Törleynek rossz volt a viszonya feleségének rokonságával is. A váratlanul elhunyt Sacelláry Pál hosszú naplót hagyott hátra, amelyből „megtudjuk, hogy a közismert budafoki Törley-kastély azért olyan furcsa és terjedelmes építmény, mert a két rokon-família haragban volt egymással és Törleyék azért építették szorosan Sacelláryék szomszédságába várszerű kastélyukat, hogy a hatalmas falakkal teljesen elvegyék a sógor kilátását a Dunára.”
Törley- Drechsler becsületsértés és rágalmazás
Törley József nagy üveg pezsgőt rendelt a Drechsler-féle vendéglőbe, de a pincér kis üveggel hozott. A pincér szerint Törley a következőt mondta: “A maga gazdája fizetésképtelen, csődben van. Hívja ide azt a zsidót, hadd pofozzam föl.” Törley verziója szerint csak annyit mondott, hogy „rongy vendéglős” és megkérdezte a pincért, hogy igaz-e, hogy Drechsler fizetésképtelen. A vendéglős visszafizette Törleynek az összes tartozását, egyúttal „becsületsértésért és rágalmazásért bepörölte őt a fenyitő járásbíróságnál”. Végül a bíróság előtt inkább kibékültek.
Törley-Szólics gázolás
Egy 1902-es hír szerint Törley azért állt a bíróság elé, mert autójával elütötte Szólics Mihály napszámost. Szólics elállt a följelentéstől, mert azt hitte, hogy Törley kártalanítani fogja. Miután „várakozásában alaposan csalódott”, panaszt emelt, és a törvényszék Törleyt vád alá helyezte súlyos testi sértés miatt. „Mivel a tanuk vallomása szerint Törley olyan sebesen vágtatott a gépével, hogy kikerülni nem lehetett, a törvényszék kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat.”
Törley-Lövenstein párbaj
1902-ben újra bíróság elé kellett állnia Törleynek. Lövenstein Nándorral egy számlakövetelésen összekülönböztek. Amikor véletlenül összefutottak a turfon, akkor „Lövenstein fékezhetetlen haragjában inzultálta Törleyt. E miatt pisztolypárbajt vivtak, melyből mind a ketten sértetlenül kerültek ki. Lövensteint a párviadalért elítélték három napi államfogházra.” Törley egy napi államfogházat kapott.
Törley-Wollák felmondás
Törley Wollák Lajossal, gyártelepe intézőjével szólalkozott össze 1894. Nyarán. Törley „léha fráternek” nevezte Wollákot, majd kiutasította, „rákiáltván, hogy takarodjék”. Wollák ezt felmondásnak vette, de „a rajta esett sérelem miatt elégtételt kért Törleytől”. A gyáros ezt megtagadta, mert szerinte „ő alkalmazottjaival tetszése szerint bánhatik”. Wollák a hírlapokban gyávának nevezte Törleyt, így már Törley „szomjazott boszu, illetve elégtétel után”. Törley végül a IX. kerületi iparhatósághoz fordult, hogy „visszavezettesék” hozzá Wollák, aki tőle felmondás nélkül távozott. Törley szerint „a ’takarodjék’ kiáltás által csupán a másik szobába akarta kergetni Wollákot”. Végül Törleynek adtak igazat a precedens értékű perben, és a bíróság „elrendelte, hogy Wollák a rendőrség által Törleyhez visszavezetendő”.
Törley-Sváb becsületsértés
1891-ben Sváb Lajos vádat emelt volt gazdája, Törley József ellen becsületsértés miatt, aki őt „többször sértő kifejezésekkel illette”. A bíróság Törleyt 25 frt pénzbüntetésre ítélte.
A Forbes decemberi számában még többet írtunk Törley Józsefről.
