Egy hetvenéves történet végére kerül pont azzal, hogy a Panasonic bezárja összes, tévék előállításával foglalkozó üzemét. Mindezt úgy, hogy a vállalat készülékei elismerten ott voltak és vannak a világ legjobb televíziói között. De hogyan és miért jutottunk idáig?
Az 1918-ban Oszakában alapított Matsushita egyike azon japán cégeknek, amelyek a XX. század közepétől globálisan is egyre komolyabb szerepet játszottak a technológiai szektorban. A rádiókkal, világítóberendezésekkel, telekommunikációs eszközökkel foglalkozó holding 1952-ben kezdte meg a televíziók gyártását, és 1955-ben vezette be a Panasonic brandet, majd ezt követően e név alatt kezdte forgalmazni készülékeit. Évtizedeken át tartó stabil növekedés után az ezredfordulóra azzal a céllal fordult rá a vállalat, hogy az iparág egyik legerősebb szereplőjévé váljon.
70 éve kezdődött a tv-gyártás -idáig jutottak.
Tíz évvel később pedig úgy tűnt, hogy sikerrel jártak, és még a globális gazdasági világválság sem tudta megroppantani a konszernt, amely 2008-ban Matsushita Electric Industrialról Panasonic Corporation-re változtatta a nevét. 2009-ben felvásárolták a Pioneer televíziós üzletágát,
2010-re pedig a csúcsra értek 10 százalékos piaci részesedéssel, évi több, mint 20 millió darab eladott készülékkel és nyereséges működéssel.
A jövő fényesnek tűnt, így azt senki sem gondolta volna, hogy 2020-ban a Panasonic marginális tényezővé válik (legalábbis a számokat illetően), mindössze 3,6 millió eladott tv készülékkel és 1,8 százalékos piaci részesedéssel, ami a globális ranglista 12. helyére elég. Hogy a Panasonic televíziókat ekkor már sem Észak-Amerikában, sem Ausztráliában nem forgalmazzák majd, és hogy ez a termékcsalád a holding életében sokadlagos fontosságúvá válik, aminek következtében végül beszüntetik a tévék gyártását. Pedig pontosan ez történt.
Az okok
Hogy a dolgok így alakultak nem egyetlen elhibázott döntés, vagy szerencsétlenül alakuló külső tényező eredménye, hanem több tényező együttes hatása. Jöjjenek ezek közül a legfontosabbak!
A plazma
A kétezres évek közepén már látszódott, hogy a hagyományos CRT készülékeket leváltják a lapostévék, végül két nagy technológia maradt versenyben, az LCD és a plazma. Ez utóbbi produkált jobb képminőséget, viszont rosszabb volt a fogyasztása, a legnépszerűbb méretkategóriában (32, 37 és 42 inch) drágább volt, és nem tette lehetővé keskeny keretek és vékonyabb készülékház alkalmazását, azaz a dizájn terén is hátrányban volt.
Viszont a Panasonic úgy volt vele, hogy csak a kép számít, és ebből fakadóan ezen eljárás mellett tette le a voksát.
Emiatt vásárolta fel a Pioneer tv divízióját, amelynek legendás KURO plazma tévéje a kétezres évek végén elismerten a világ legjobb készülékének számított.
A plazmánál elérték a csúcsót
Azonban minden más iparági résztvevő a rivális megoldást részesítette előnyben, az LG és a Samsung kínálatában megtalálható volt ugyan néhány ilyen termék, de a Panasonic volt az egyetlen, amely elsősorban a plazmára koncentrált. Így másnak nem tudtak panelt eladni, illetve a marketinggel kapcsolatos feladatok is kizárólag az ő vállukat nyomták. Ennél is nagyobb bajnak bizonyult, hogy a jelek szerint a vásárlók tömegeit annyira nem hatotta meg a képminőség, hiszen ők inkább az olcsóbb, dizájnosabb LED LCD televíziókat keresték. Mivel jóval több LCD kijelző fogyott, ezért a gyártási költségek is csökkentek, így folyamatosan egyre nagyobbra nyílt az árolló a két eljárás között. 2013 elején felröppent a pletyka, hogy a Panasonic kifarolna a plazma mögül, akkor azonban a konszern ezt cáfolta. Bejelentették, hogy továbbra is kitartanak a technológia mellett, és továbbra is a televíziók élveznek elsődleges prioritást a cég életében.
Ennek bizonyítékául kijöttek több vadonatúj készülékkel, köztük a ZT60 típusjelzésű modellel, ami a maga idejében olyan volt, mintha a Rolls Royce-ot keresztezték volna a Ferrarival. Egyszerre volt gyönyörű, méltóságteljes, és irgalmatlan jó képminőséget produkált. 2013 végén aztán robbant a bomba, hiszen a cég közölte, hogy az év utolsó napján véget vetnek a plazma sztorinak, befejezik a fejlesztést és a gyártást is.
Több, mint egy évtizeden keresztül öntötték a pénzt az eljárásba, hogy aztán egyik napról a másikra feladjanak mindent.
A dolog annyira váratlan volt, hogy 8 évvel ezelőtt a Panasonic magyar képviseletének munkatársai is tőlem hallottak a döntésről először, én küldtem el nekik a japán nyelvű közleményt egy ködös reggelen, miután átböngésztem a nemzetközi szaksajtót. Egyes vélemények szerint a ZT60-nal az elérhető csúcs közvetlen közelébe jutottak, továbblépésre már nem igazán volt lehetőség, és így a plazma végül technológiai és gazdasági zsákutcának bizonyult.
A saját LCD projekt
A Panasonic 2008 környékén úgy határozott, hogy belevág a saját LCD kijelző-fejlesztésbe és -gyártásba, hogy a plazma mellett legyen másik fegyverük is. Ez volt az IPS Alpha technológia, ami nyilván rengeteg pénzt emésztett fel, de igazán sosem vált be. A képe ugyan jobb volt, mint a hagyományos LCD kijelzőké, azonban azoknál lényegesen drágább lett. Az árversenyt tehát nem bírta, nem is vált soha meghatározóvá emiatt, és 2016 után nem is készült több IPS Alpha alapú tv. Az ilyen típusú kijelzőket egyébként még néhány évig gyártották, repülőgépekbe építették például őket, de 2019-ben úgy határozott a Panasonic vezetősége, hogy lezárják ezt a fejezetet (is).
Az OLED kaland
2013-ban a Panasonic és a Sony közösen vágott bele egy vadonatúj, OLED technológiára épülő, televíziókba szánt kijelző kifejlesztésébe nagyjából egy időben a Samsunggal és az LG-vel. Az OLED kaland azonban totális bukásnak bizonyult, hiszen bár rengeteget költöttek a saját megjelenítőre, de csak a prototípusokig jutottak. A cég a későbbiekben beemelte a pazar képminőséget produkáló OLED modelleket kínálatába, ám ezekhez a panelt az LG Displaytől vásárolják.
A saját OLED projekt megbukott
Más irány
2014 után a Panasonic vezetésének érezhetően kicsit elment a kedve a televíziós szektortól, és a vállalat látványosan más irányba fordult. Bár továbbra is megtartotta a szórakoztatóelektronikai és háztartásigép termékeit, viszont a fő erőforrásait az IoT (Internet of Things) és zöld megoldásokra, illetve akkumulátorokra fókuszálta. A külvilág, a nagyközönség a Panasonicból elsősorban a tévéket, a szépségápolási termékeket vagy a hangfalakat látja, viszont
a valóságban már sokkal fontosabb szerepet játszanak a konszern mindennapjaiban az okosgyár, okosiroda és okosváros eszközök, illetve az elektromos autókba, így például a Tesla modellekbe épített energiacellák, valamint a hőszivattyúk.
Újabb fordulat
A cég 2016-óta csak külső partnertől vásárolt LCD és OLED panelekre, valamint a házon belül készülő képfeldolgozó chipekre épülő tévéket gyártott. Ez utóbbi komponens kiemelt fontosságú a képminőség szempontjából, és ebben a Panasonic mindig nagyon jó volt.
A cég tévéi elismerten ott vannak a legjobbak között
Arra nagyon odafigyeltek, hogy a csúcsmodelljeik évről évre ott legyenek a világ legjobb televíziói között.
Ez pedig sikerült is, ugyanis tényleg döbbenetesen jó képminőséget produkáló készülékekkel rukkoltak elő. Tehát arról szó nincs, hogy a tévés termékcsaládot teljesen elengedték volna. Viszont az elmúlt években már csak gyakorlatilag Európára, azon belül is elsősorban a gazdagabb nyugati régióra, illetve Japánra koncentráltak az értékesítés során, ugyanis gazdasági okokból Észak-Amerikából és Ausztráliából is kivonult a tévés részleg.
A képfeldolgozó processzor a kulcs
Az alkatrészek egy részét tehát külső forrásból szerezték be, azonban az összeszerelést 2021 tavaszáig saját kézben tartották. A belépő szintű és közép kategóriás televíziókat a vietnámi és indiai Panasonic üzemben rakták össze. A drágább OLED televíziók pedig a cég Japánban, illetve Csehországban található gyáraiban készültek. Ez a modell azonban gazdaságilag életképtelennek bizonyult.
2019-ben a cég tévés divíziója 10 milliárd yenes, azaz mintegy 27,5 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el,
és a jelek szerint a 2020-as március 31-ével zárult üzleti év sem alakult jobban. Legalábbis erre utal, hogy 2021 májusában a Panasonic óriási változásokról számolt be: bejelentették, hogy az alacsonyabb kategóriás televíziók előállítását kiszervezik, és ezt követően az ilyen típusú eszközök a feltörekvő kínai óriás, a TCL összeszerelő üzemeiben készülnek majd el.
Laboratóriumi körülmények között készülnek a mai modern tévék
Ráadásul azt is eldöntötték, hogy a Japánban történő gyártást beszüntetik, az Utsunomiyaban található létesítmény pedig a jövőben fejlesztési központként funkcionál majd. Ezzel a Panasonicnak egyetlen tv- gyára maradt, a csehországi Plzenben. De nem sokáig. 2021 októberének végén ugyanis azt kezdték csiripelni a madarak, hogy ezt is bezárják. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Panasonic európai központját, akik megerősítették az értesüléseket.
Eltűnnek a Panasonic tévék?
A válaszukból kiderült, hogy a Panasonic tényleg felszámolja és kiszervezi a tv-gyártást. A pletykák szerint a TCL lesz a befutó, de ezt az állítást nem kívánták kommentálni. Mindenesetre logikus döntés lenne, hiszen a TCL rendelkezik több európai összeszerelő üzemmel is, és a kínai vállalat irgalmatlan pénzeket fordított arra az elmúlt egy évtizedben, hogy a tévés szektor erős emberévé váljon. Ennek köszönhetően pedig óriási gyártási kapacitást építettek ki olyan létesítményekkel, ahol a felső kategóriás prémium termékek előállítása is megoldott.
De mindez nem jelenti a Panasonic televíziók eltűnését.
A gyártótól kapott információk értelmében a németországi és japán központokban továbbra is folytatják majd a képfeldolgozó chipek, szoftverek és a képjavításra szakosodott mesterséges intelligencia eljárások fejlesztését. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy azon a véleményen vannak, hogy ma már e megoldások játsszák a főszerepet a jó képminőség megteremtése során, ezért nem az a lényeg, hogy ki és hol szereli össze a televíziókat.
Bezár a csehországi gyár is
De ettől még nem igazán látszik, hogy megváltozna valami. A japán állam nem kezdi el tolni a pénzt a Panasonic tv-gyártásba, az árháborúban ugyanúgy nem lesz esélyük a kínai és koreai cégekkel szemben, mint korábban. Az teljesen nyilvánvaló, hogy változtatni kellett, de ettől függetlenül ez egy fájó döntés. A cég több komoly hibát elkövetett a múltban a rossz fejlesztési irányokkal, és ennek még mindig fizetik az árát.
De a Panasonic tévék nem tűnnek el
A legegészségesebb az, ha egy piaci szereplő a teljes folyamatot saját kézben tartja a fejlesztéstől kezdve az alkatrészgyártáson át egészen az összerelésig, mint ahogy teszi ezt a Samsung, az LG vagy épp a TCL. De ettől most a Panasonic még egy lépéssel távolabbra került.
Személy szerint ájult hódolója vagyok a Panasonic OLED televízióknak, imádom a márkát, de nem lennék igazán meglepve, ha két-három év múlva már arról szólnának a hírek, hogy a cég tévés divízióját felvásárolja a TCL, amely amúgy is évek óta elkeseredetten harcol azért, hogy a prémium kategóriában is megvesse végre a lábát. Bárhogy is alakuljanak a dolgok, ez a lépés visszavonhatatlannak tűnik, a nálunk is népszerű Panasonic valószínűleg soha többé nem fog tévéket gyártani, és ezzel a szórakoztatóelektronikai iparág egy fontos szakasza lezárul.
