Szinte biztos, hogy Paks II. nem a szerződés szerint fog megépülni. Eközben a franciák átvették Európa vezetését az energetikában, a németek atomellenes politikája pedig kockázatosnak bizonyult.
Kompromisszumokra kényszerül a magyar kormány a paksi bővítéssel kapcsolatban – többek között erről beszélt Lesz András és Lesz-Müllek Károly a Válasz Online-nak. András a francia eDf energetikai mérnöke, Károly pedig kilenc évet dolgozott Szaúd-Arábiában, jelenleg az MVM tanácsadója.
„Az energetika egyre inkább olyan, mint a foci: társasági összejöveteleken beszédtéma és mindenki szeretne hozzá érteni” – mondta Lesz-Müllek Károly. Most éppen Paks II. a legfelkapottabb téma, mert az az uniós szankciós csomag, amit még idén elfogadhatnak, tartalmazhat atomenergiával kapcsolatos korlátozásokat is. Azt egyelőre nem tudni, érvényes lesz-e már meglévő szerződésekre.
A testvérpár az épülő akku- és autógyárak miatt is megnövekedett energiaigénnyel számol. Ráadásul 2035-től már nem lehet belsőégésű motoros autókat eladni az Európai Unióban, ami jelentősen növelheti a villamosenergia-felhasználást. A globális felmelegedés miatt pedig a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar részéről is nő a hűtési igény. Arról is beszéltek, hogy az Európai Unió hiába korlátozza a károsanyag-kibocsátást, ha Kína havi szinten helyez üzembe új, nagyteljesítményű szénerőműveket. Ráadásul a károsanyag-kibocsátással termelt termékek jelentős részét éppen Európában adják el.
Jön Paks III., de miből?
„Kizárt, hogy minden az eredeti szerződés alapján valósuljon meg” – mondta András a paksi bővítésről. Az oroszok számára egy ekkora projekt menedzselése EU-s területen nehézségeket okoz. A Roszatom Bangladeshez, Egyiptomhoz és Törökországhoz szokott, de ott más az atomerőművek szabályozási környezete. Paks II. első blokkja aligha állhat üzembe 2032 előtt, a második blokk pedig 2036 előtt, és ez a legkedvezőbb forgatókönyv lenne.
A megnövekedett magyar energiaigény miatt azonban párhuzamosan elkezdődhet egy újabb atomerőmű fejlesztése, amit Paks III-nak is nevezhetünk.
Ezt mindketten elképzelhetőnek tartják, de azt, hogy ki fogja finanszírozni, csak találgatni lehet.
Az interjúban arról is beszéltek, hogy cseppfolyós földgázból Magyarország gázigényének csak egy része elégíthető ki. A legnagyobb mértékben és legolcsóbban rendelkezésre álló gáz még mindig Oroszország felől érkezik.
Míg Franciaország és Nagy-Britannia elkötelezett az atomenergia felhasználása mellett, addig Németország és Ausztria ellenzi azt. „A németek viszont tizenkilencre húztak lapot, és nem jó a lapjárás. Szerintem ebben a témában bölcsebb Franciaország, amely energiaügyben már be is jelentkezett a vezető európai ország szerepére” – mondta András.
