Megvizsgáltattuk az otthoni berendezés által megtisztított vizet, és azt is, ami a csapból folyik. Emellett egy független szakértőt is megkerestünk, hogy mondja el a véleményét arról, hogy érdemes-e víztisztítót vásárolni Budapesten, és ha igen, akkor kinek. A laboreredmény meglepő és tanulságos lett.
A tiszta víz nem csak az élethez szükséges, elengedhetetlen feltétel, hanem egyben óriási üzlet – Magyarországon is. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség adatai szerint éves szinten minden magyar állampolgár 125 liter ásványvizet fogyaszt. Emellett egyre nő az otthoni víztisztító eszközök iránti érdeklődés is, amit az is jól mutat, hogy az ilyen készülékek választéka már meglehetősen nagy.
Ezek között találhatóak olyan, akár több százezer forintot is kóstáló masinák, amelyek bizonyos időközönként karbantartást igényelnek. Abban a lakásban is található egy ilyen, egyébként meglehetősen drága, több százezer forintot érő eszköz, ahova nemrég költöztem, és a közelmúltban el is jött az ideje az éves vizsgálatnak, szűrőcserének.
A súlyos tízezrekbe kerülő procedúra során a terméket forgalmazó cég munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen, fordított ozmózis elven működő berendezés nélkül gyakorlatilag már halott lennék, hiszen állítása szerint a csapvíz borzasztóan egészségtelen.
Azaz büdös, kemény, tele van mindenféle szennyeződéssel, szinte ihatatlan. A szeánsz végére már úgy éreztem, hogy inkább innék pöcelével kevert akkumulátorsavat, mint hogy még egyszer a hagyományos csap alá tartsam a poharat.
Az egyszerűbb és olcsóbb, szűrővel ellátott, pár ezer forintos kancsóknál az ilyen, fordított ozmózisra épülő eszközök lényegesen komplexebbek, nagyobbak és drágábbak. Jellemzően több kisebb tartály található bennük, amelyeket különféle membránokkal, szűrőmechanizmusokkal szereltek fel.
A közüzemi hálózathoz kell őket csatlakoztatni, szó szerint átfolyik rajtuk a víz, így kiszűrik belőle a szennyeződést, a káros vegyi anyagokat és lágyítják azt.
A legkisebb ilyen masina is akkora, mint egy WC-tartály, de találkoztam már olyannal is, amely a konyhában a teljes mosogató alatti részt elfoglalta.
Az áruk nagyjából 70 000 forinttól 350 000 forintig terjedhet, az állandóan cserére szoruló szűrőrendszer pedig minimum 20 000–30 000 forintba kerül.
Válaszok a független szakértőtől
A szaki távozása után rövid idővel azért már kezdett tisztulni a köd az agyamról, hogy azt felváltsa a sanda gyanakvás. Nem biztos, hogy feltétlenül kibontotta az igazság minden részletét az eszköz használatában üzletileg igencsak érdekelt személy.
A dolgok tisztázása érdekében a legjobb ötletnek tűnt felkeresni egy szakértői labort, amely elvégezné ugyanazokat a vizsgálatokat a vízszűrő berendezésből, illetve közvetlenül a csapból kifolyó mintákon.
Ezért fordultunk a Fővárosi Vízművekhez, hiszen ez az önkormányzati cég végez ilyen vizsgálatokat. Egy füst alatt pedig arra is megpróbáltunk válaszokat találni, hogy az ő szakembereiknek mi a véleményük az otthoni szűrőberendezésekről, javasolják-e ezek használatát, és ha igen, mikor, illetve kinek.
A Fővárosi Vízművek Vízminőségi és Környezetvédelmi Osztályának vezetője, Major Éva fogadott, aki egy igazi vízgéniusz. Több mint két évtizednyi tapasztalattal bír ezen a területen.
Budapesten a Szentendrei-szigeten, illetve a Csepel-szigeten található vízbázisokból nyerik ki a vizet: a homokos, agyagos talajon keresztül lassú szűréssel jut el a Duna-mederből, és nagyon sok kémiai, illetve biokémiai reakció játszódik le addig, amíg a kutakba kerül.
A Szentendrei-sziget esetében gyakorlatilag már ekkor iható vízről beszélhetünk. A Csepel-szigetről érkező víz vas- és mangántartalma magas, amit kezelőműben csökkentenek a határérték alatti szintre. Csak ezt követően kerül a csapokba a lakásokban, házakban.
Magyarország a csatlakozás után átvette ez Európai Unió igen szigorú szabályozási rendszerét, és a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz minősége minden paraméter esetében megfelel az uniós előírásoknak.
Mérések Budapesten
A Fővárosi Vízművek éves szinten 9300 mintát vesz, közel 170 000 paramétert vizsgálva akkreditált laborokban, tehát gyakorlatilag Budapest vízminőségét folyamatosan ellenőrzik. A tavalyi méréseket összegző jelentés szerint a vízre vonatkozó összes mintaszám 98,73 százaléka jó, a paraméterek esetén pedig ez az érték 99,94 százalék. Az előírt értékektől való eltérések jellemzően a vízcsövekben kiülepedő vas- és mangántartalom megnövekedésekor következhet be, ami egyébként az egészséget nem károsítja, mindössze enyhe zavarosságot okozhat.
A Fővárosi Vízművek tevékenységét a kormányhivatalok alá tartozó Népegészségügyi Főosztály, lánykori nevén ÁNTSZ kontrollálja, amely egy teljesen másik hivatalként bizonyos időközönként elvégzi ugyanazokat a vizsgálatokat, hogy megnézzék, hogy a Vízművek megfelelően végzi-e a feladatát.
Minden egyes mintavételt és vizsgálatot a Fővárosi Vízművek egy online rendszerben rögzít, amely értelemszerűen a megfelelő jogosultságok birtokában bármikor, bárhonnan visszakereshető.
Szükség van otthoni vízszűrőre?
Major Éva meglátása szerint az igen régi házakban benne van a pakliban, hogy az elöregedett csőrendszer bajt okozhat, és emiatt megnő az ólomtartalom, azonban ez ritkán fordul elő. Emellett az is tény, hogy az ötvenes-hatvanas években épített, illetve azoknál újabb ingatlanokban ettől nem kell tartani.
Tehát ebből fakadóan alapvetően nem is javasolja azt, hogy bárki otthoni vízszűrőt használjon, mert erre nagy valószínűséggel egyszerűen nincsen szükség. Amennyiben valaki új helyre költözik, és valamiért úgy gondolja, hogy probléma lehet a víz minőségével, akkor érdemes lehet egy alapszintű laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni. Ennek költsége a Vízműveknél kb. 25 000 forint. Érdemes a mérési eredmények ismeretében dönteni egy ilyen beruházásról.
De természetesen nem mindegy, hogy az ember milyen eszközt választ. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján megtalálható azon berendezések listája, amelyeket az állami hivatal megvizsgált, és megfelelőnek talált.
Major Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízszűrő vagy egyéb beiktatott vízkezelő rendszer akár még negatív hatással is járhat.
Ha valaki megfeledkezik például az aktív szénszűrő réteg cseréjéről, vagy ezen spórolna, azt kockáztatja, hogy az aktív, illékony vegyületek megkötnek a porózus felületen. Ha egy mikróba bekerül a rendszerbe, akkor egy ilyen – számára ideálissá vált, szerves anyagokkal teli – környezetben könnyen elszaporodhat.
A vízszűrők értékesítésével foglalkozó cégek munkatársai gyakran riogatnak azzal, hogy a termékeik képesek az úgynevezett vízjárványoktól, azaz a víz útján terjedő betegségektől megóvni a felhasználóikat. Ezzel kapcsolatban viszont a vízművek szakértője azt jegyezte meg, hogy Budapesten még sohasem volt ilyenre példa.
De mit mond a labor?
Korábban szóba került, hogy vittem két mintát is a vízművek laboratóriumába, hogy ott elvégezzenek rajtuk két alapvizsgálatot. Ebből az derült ki, hogy a víztisztító szerkezet az ásványi anyagok egy részétől megszabadította és lágyította a vizet. Ez pedig nem előnyös, hiszen ezekre az anyagokra szüksége lehet a szervezetnek. Ahogy Major Éva fogalmazott:
„Ami jó a mosógépnek, nem feltétlenül jó az embernek.”
Ennél sokkal nagyobb baj viszont, hogy az elvett ásványi anyagok helyett került a vízbe coliform baktérium is. Igen kis mennyiségben ugyan, de ettől még tény, hogy nem lett tisztább a víz a drága géptől, sőt. Hogy ez hogyan történhetett, arra csak tippelni lehet, mindenesetre tény, hogy a mester, mikor jött cserélni a szűrőket, nem mosott kezet, és gumikesztyűt sem vett fel. A laboratóriumi mérések értelmében egyébként a víztisztítós minta Tűrhető, a csapból érkező másik pedig jobb, Megfelelő minősítést kapott. (Itt találhatóak a jelentések, a bal oldali a vízszűrő nélküli, a jobb oldali a vízszűrős. A képek kattintásra nyílnak.)
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden otthoni víztisztító káros vagy felesleges lenne. De az is tény, hogy azért fenntartásokkal kell fogadni az ilyen jellegű berendezésekkel foglalkozó vállalatoktól származó információkat.
Magától értetődően senkit sem akarunk lebeszélni egy ilyen eszköz beszerzéséről, azonban a legjobb egy vásárlási döntés meghozatala előtt beszerezni az összes elérhető információt, tehát többek között érdemes megvizsgáltatni a csapvizet egy független laborral, hogy kiderüljön milyen annak minősége.
Ha pedig már valaki rendelkezik ilyen termékkel, és használni is akarja, annak nagyon oda kell figyelnie arra, hogy a szükséges időközönként elvégeztesse a karbantartást, és ennek során a higiénia 200 százalékos legyen.