Üzlet

Érti Európa Oroszországot? Megelégszik-e Moszkva a kelet-ukrajnai megyékkel?

Forbes
2022. április 22. 5 perc olvasás

Mik voltak azok a jelek, az a politikai, vagy geo-stratégiai logika, melyeket sokan félreértelmezve nem számítottak arra, hogy Oroszország háborút indít Ukrajna ellen? Meg lehet-e érteni Oroszországot? Mi lesz Ukrajnával mint komoly világpiaci agrárexportőrrel? A május 9-i győzelem napján mit akar letenni Putyin az asztalra? Többek között erről is beszéltek a Concorde munkatársai a brókercég friss podcastjában.

Rácz András történésszel, politológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának docensével beszélgetett Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója és Vidovszky Áron.

Szerettem volna tévedni a háborúval kapcsolatban

„Amikor decemberben elkezdődtek a csapatösszevonások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez most nem blöff” – mondja Rácz András, aki az inváziót megelőző hónapokban is azon a véleményen volt, hogy Oroszország háborút fog indítani Ukrajna ellen.

Sokat számítottak ebben azok a technikai részletek, melyeknek ismeretét a nagyközönségtől nem lehet elvárni, hogy ismerjék.

Ilyen red flagek:

  • Az összevont orosz erők nagysága elkezdte meghaladni a korábban látottakat. A méret fontos tényező.
  • Az összevont erők összetétele. „Van néhány olyan összetevő, amelyek jelenléte nélkül nem lehet megindítani egy támadást. Ezek a bizonyos képességek tavaly tavasszal nem voltak jelen, például a nagyszámú tábori kórházak, a hadseregszintű vezetési pontok, valamint a hadszíntéri szintű rakétavédelmi rendszerek, hiszen Ukrajna rendelkezik ballisztikus rakétákkal”.
  • Márciusban a Duma elé került a törvényjavaslat, a két kelet-ukrajnai szakadár állam függetlenségének elismeréséről. „Tudtuk a korábbi példákból, hogy a függetlenség elismerése mindenképpen az orosz erők bevonulásával jár.”
  • Már nemcsak a haditechnika, hanem a személyzet is felvonult, majd elkezdték előrevonni ezeket az erőket.
  • Február 21-én a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése. Oroszország védelmi garanciát adott a két területnek.

Szankciók Oroszország ellen

Európa viszonylag gyorsan reagált a kialakult helyzetre és összezárt, miközben az Oroszok villámháborúra készülve arra számítottak, hogy ha lesznek is szankciók, azok hamar elmúlnak.

„Oroszország alapvetően értette félre az Európai Unió működésmódját, és a kialakult belső koherenciáját”

András szerint ennek hátterében az is áll, hogy Oroszországban korlátozódott az EU megértésének képessége: korlátozták a kutatás szabadságát, bezártak számos egyetemet, kutatók kényszerültek külföldre vagy kaptak „szájzárat”, rengeteg orosz hírszerzőt utasítottak ki Európából.

Érti az EU Oroszországot?

A transzatlanti rendszerben sok tudás van Oroszországgal szemben, hihetetlen obskúrus témákkal is lehet foglalkozni, nagy mélységű tudás létezik, de az nincs összefésülve. András szerint az információmegosztás mindig érzékeny műfaj, az EU-n belül sokkal kevésbé működik, mint a NATO-n belül. „Az európai fiatalok egyre kevesebbet tudnak Oroszországról, ebbe szerintem kellene invesztálni.”

„A háborúnak vége lesz, a Putyin-rendszer sem fog örökké tartani, de Oroszország itt fog maradni a szomszédunkban. Szerintem megengedhetetlen luxus az, hogy ne értsük eléggé Oroszországot.”

Nem lehet egyszerre háborúzni és vetni

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexortjának 30 százalékát adja, az étolajhoz szükséges alapanyagexportban való közös részesedése 70 százalék. Oroszország tudna exportálni, de a szankciók miatt ez nem lehetséges, miközben Ukrajna ilyen mennyiségű árut csak tengeri úton tudna biztosítani – az Azovi-tengerhez való kijáratait azonban elveszítette (Mariupol és Bergyanszk) és a Fekete-tenger kikötőiből sem képes exportálni.

Oroszország szisztematikusan rombolja az ukrán üzemanyag-tartalékokat, az infrastruktúrát, így mostanra előállt az a helyzet, hogy nincs elegendő gázolaj ahhoz, hogy egyszerre lehessen háborúzni és vetni (a harcok által nem érintett területeken).

A harcok által érintett területeken a vetés pedig nettó életveszély, hiszen Oroszország nem írta alá a taposóaknák betiltásáról szóló egyezményt.

Nem lehet egyszerre háborúzni és vetni

Május 9.: az orosz győzelem napja

Oroszországban – és a szovjet utódállamokban május 9-én ünneplik a győzelem napját. 1945-ben ezen a napon írták alá a Németország feltétel nélküli megadását rögzítő, a második világháborút lezáró dokumentumot. Felmerül a kérdés, hogy a szimbolikát kihasználva Putyin le akar-e tenni valamit az asztalra – és mit?

Rácz András szerint ha el is érnének addig valamilyen nagyobb győzelmet, az sem jelentené azt egyértelműen, hogy a harcokat nem folytatnák.

A szakértő szerint nem valószínű az, hogy Oroszország bevetne nagy eszkalációs kockázatot jelentő nukleáris fegyvereket, arra számít, hogy hagyományos fegyverekkel is meg tudja nyerni a háborút.

„De kimerülőben van az orosz haderő. Arra számítok, hogy megszerzik Donyeck és Luhanszk teljes területet és ráülnek – nem valószínű, hogy Ukrajna valaha vissza tudná ezeket szerezni. Megpróbálják a példa alapján létrehozni a herszoni népköztársaságot, de a lakosság egyelőre bátran ellenáll.”

Borítókép: a herszoni repülőtér 2022. március 15-én Fotó:MTI/AP/Planet Labs PBC