Ma két egymással ellentétesnek tűnő hír is körbejárt a magyar sajtóban, az egyik zavartalan európai gázellátásról, a másik csökkenő kapacitásról szólt. A gáz- és olajárak naponta új csúcsra jutnak, Németország függetlenedni kezd az orosz gáztól, háború van. Nem biztató a helyzet az energetikában. Szakértőt kérdeztünk arról, miért érdemes mégis józanul szemlélni a helyzetet, mekkora szüksége van Oroszországnak az európai piacokra és miért kell mégis fokozatosan, de határozottan leépíteni az orosz energiafüggést.
Minden napra jut egy történelmi árcsúcs
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló kalkulációja alapján továbbra is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 31,7 százalékkal éves bázison a januári 28,8 százalékkal szemben. A holland gáztőzsdén 193 euró a gáz megawattórányi ára, ami történelmi csúcs.
A Forbes.hu megkereste Holoda Attila energetikai szakértőt, volt energiaügyi helyettes-államtitkárt, aki segített tisztázni néhány félreértést az árpánikban. Ma két egymással ellentétesnek tűnő hír is körbejárt a magyar sajtóban: az egyik a Gazprom közlése volt, mely szerint zavartalanul működik a gázellátás Európán. A másik szintén gazpromos bejelentés arról szól, hogy a Jamál-Európa gázvezetéken elérhető tranzit kapacitásnak csak a 20 százalékán zajlik szállítás, Holoda szerint ez azonban annyit jelent, hogy a zavartalan ellátás teljesítéséhez most ekkora kapacitásra van szükség.
„Az Ukrajnából Magyarországra érkező csövek kapacitása 50 millió köbméter körül van, de sosem működött ilyen kapacitáson. A kereskedőkhöz folyamatosan érkeznek az igények a szerződéses partnereiktől: az igénylő nominálja, mennyire van szüksége, a kereskedő fogadja és visszaigazolja, ez egy folyamatos összhang – ha kevesebb, mint tegnap volt, az azt jelenti, hogy kevesebb kellett” – mondta a szakértő. Az, hogy mennyi gázra van szüksége egy országnak, folyamatosan változik, ha éppen jött egy nagyobb LNG-szállítmány, akkor ahhoz igazítva fogja igényelni a vezetékes gázt.
De akkor mire az ijedség?
Az árak emelkedése nem a háborúval kezdődött, az energiaválság hónapok óta tart, és bár a háborúval járó bizonytalanság sokat árt a volatilitásnak, alapvetően ugyanaz hajtja fel az árakat, ami eddig: a hiány. A Gazprom 2020-ban 60 milliárd köbméterrel több gázt termelt ki, mint 2019-ben, de még így is 90-100 milliárd köbméternyi gáz hiányzott a világ gazdaságaiból. Ezt a hiányt a pandémia miatt szüneteltetett beruházások felpörgetésével, új mezők keresésével is el lehetne kezdeni pótolni (amire el is indultak törekvések), de aztán
az orosz-ukrán háború és az orosz megtorlástól való félelem miatt feltételezett hiány is kialakult a piacokon a valódi hiányon felül.
Holoda szerint az európai országoknak májusig fel kell tölteni a tárolóikat, határidős üzleteket kell kötni, hogy a következő fűtési szezonnak nyugodtan kezdjenek neki, és mivel mindenki tárolásra készül, ennek fedezetét egyelőre nem látja a piac.
A német gazdasági miniszter szerda reggel egy rádióinterjúban azt mondta: „Fel vagyunk készülve arra a legrosszabb forgatókönyvre is, ha az oroszok teljesen leállítanák a gázszállításokat Európa felé.” A bejelentés nyomán a gázbeszerzési intézmények el is indították nem orosz eredetű cseppfolyósított földgáz beszerzését 1,5 milliárd euró értékben. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azt mondta a szerb-magyar gazdasági vegyes bizottság ülése után közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy
„ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, nem fog működni az ipar és nem lesznek munkahelyek. Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, és brutális energiaáremelkedés következik.”
Holoda szerint sokan elfelejtik, hogy az energiakitettség, ami Európára jellemző Oroszországgal szemben, fordítva is igaz. „Oroszország nem egy gázzal felfújt lufi, amibe bárhol üthetek lyukat, ugyanannyi jön ki.
Ahhoz, hogy Kínába vigye a gázt, óriási vezetékes kapacitásra van szüksége, ami a jelenleg zajló fejlesztésekkel sincs akkora, hogy helyettesíteni tudja az európai piacot.”
Utóbbi piacon évente összesen úgy 200 milliárd köbméter gázt forgalmaznak.
Kell-e, lehet-e függetlenedni?
A német bejelentéshez hasonló erős kiállásokat Holoda szerint inkább politikai üzenetként kell kezelni, aminek a valódi motivációja nem az, hogy bajban lehet az ország energiaellátása, hanem hogy nem jó ötlet ilyen hosszú távon, ilyen erős szálakkal az orosz medvéhez kötni az országot. „Hiába megbízhatóak üzleti partnerként, ha politikailag és katonailag veszélyesek, ez egyre többeknek nem tetszik” – mondta Holoda.
Függetlenedési tervekről nem hallani a magyar állam oldaláról, és Holoda szerint nem is kommunikálnák nyíltan az Oroszország és az EU között járt pávatáncuk miatt. De azt valószínűnek tartja a szakértő, hogy mélyen a háttérben ráállhattak a kereskedők az alternatívakeresésre. Ebből szinten minden drágább lenne a mostani opciónál rövid távon, de Norvégiával lehetne akár hosszú távú szerződéseket kötni, ahogy Lengyelország is tette. Másik lehetőség, hogy ha újabb LNG-beszállítók jelennek meg és építik ki a technológiát közeli országokban, Lengyelországban, Görögországban, Litvániába, akkor nagyobb biztonsággal lehetne a cseppfolyós gázra is építeni.
Joe Biden amerikai elnök szokásos State of the Union évértékelő beszédében belengette, hogy
az USA az Iránra kivetett import embargó feloldását is megfontolhatja, ami Holoda szerint további lehetőségeket biztosítana az európai országok számára, és erre reális is esély is van.
Mi állítja meg az áremelkedést?
A gáz esetében a beruházások újranyitása és az újonnan (pl. Földközi-tengeren) talált gázmezők kiépítése vethet véget hosszú távon az emelkedő áraknak, és az LNG-technológia fejlesztésére is érdemes lenne nagy energiát fordítani a szakértő szerint. „Senkinek sem érdeke tartósan magasan tartani az árakat, mert a piac mindig megkeresi a helyettesítő termékeket, így lenne ez Oroszország esetében is. És az oroszok – lévén remek üzletemberek – ezt pontosan tudják.” A szankciók kiküszöbölése érdekében Oroszországnak vagy alternatív fizetési módokon kell kérnie gáz árát, vagy különböző szerződésekkel megegyezni halasztott fizetésekben, esetleg külföldi bankokon keresztül.
Fotó: Maxence
