Alexandr Bormotin / Unsplash
Üzlet

Gázembargó: erődemonstráció vagy valódi megszorítás?

Gólya Ágnes
2022. április 27. 5 perc olvasás

Szerdán jelentette be az orosz Gazprom, hogy leállítja a földgáz szállítását Lengyelországba és Bulgáriába. Pletser Tamással, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük arról, mit jelent a bolgár gázembargó Magyarországra nézve.

  • Szerdán jelentette be a Gazprom, hogy felfüggeszti a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel Pgnig gázipari cégeknek, mivel azok nem az általuk elvárt módon, rubelben fizetnek az orosz gázért. Ezzel a lépéssel Oroszország a hatvanas évek óta először szegte meg a hosszú távú energiaszállítási szerződéseit.
  • Szerda hajnalban egy rövid időre teljesen el is zárták a Lengyelországon átvezető Jamal gázvezetéket, amin aztán kora reggel ugyan újraindult a szállítás, de lényegében csak csordogált a gáz. Az óránként 3,8 millió köbméter szállítására alkalmas vezetéken csak 330 ezer köbméter gáz érkezett, ez a kapacitás kevesebb mint tíz százaléka.
  • Ijesztő számok, persze az oroszok most is taktikusan választottak: mindkét érintett ország szerződése idén jár le, a lengyelek nem is gondolkoznak szerződéshosszabbításban és Bulgária is diverzifikálni akar.
  • Pletser Tamással, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzőjével telefonon beszéltünk arról, mit jelent a bolgár gázembargó Magyarországra nézve, hiszen Bulgárián keresztül hozzánk is érkezik gáz. Ezzel kapcsolatban aggódó felvetések jártak körbe a magyar sajtóban, de az elemző szerint inkább erőfitogtatásról van szó, mint valódi hiányról.

Egyszerű az üzenet

„Az a 10 milliárd köbméteres hiány, amit a szankció okoz, inkább értelmezhető erődemonstrációként, mint valódi megszorításként. Az üzenet egyszerű: mi erre is képesek vagyunk, ha nem azt csináljátok, amit szeretnénk” – mondja Pletser. Szerinte az oroszok lépése egyértelmű válasz a tegnapi hírre, miszerint Németország tankokat is küld Ukrajna részére.

Nem szabad elfelejteni, hogy Oroszországnak napi egymilliárd euró bevétele van az olaj- és gázértékesítésből fele-fele arányban, ezt az iszonyú költséges háborút valamiből finanszírozniuk kell. Így tehát továbbra is megállja a helyét az a tény, hogy Oroszország rendkívül elszigetelt és nehéz helyzetbe kerül, ha elveszíti európai felvevőpiacát.

A valódi stresszteszt: az európai szolidaritás

Szijjártó Péter külügyminiszter szerda reggel Facebook-oldalán kissé elnagyoltan kommentálta a krízist: „A Magyarországra irányuló földgázszállítás-szerződés ütemterv szerint és zavartalanul zajlik” – jelentette ki, a Bulgárián keresztül érkező gázra pedig azt mondta, hogy a tranzit gázt el kell különíteni a külön Bulgáriának érkező gáztól. Előbbihez szerződésben meghatározott feltételek mentén nem nyúlhatnak a bolgárok, és zavartalanul érkezik az országba.

Más, és Pletser szerint fontosabb kérdés, hogy az oroszok erőfitogtatása mit okoz az európai országok szolidaritásával.

„Azt a hiányt, ami most Bulgáriában kialakult – még ha nem is túl jelentős – a többi európai országnak illene pótolnia Bulgária számára. Elméletben létezik a közös európai gázpiac, a közös teherviselés, de kérdés, hogy ki lesz erre hajlandó úgy, hogy veszélyben érezhetik saját készleteiket is.”

Ennek a tesztnek a tanulsága pedig sokkal fontosabb lesz az oroszok számára, mint az, hogy mi történik, ha két, már amúgy is megszűnő szerződést megszegnek.

Az összefogás üzenetértéke miatt a szakértő szerint ez az a teszt, amin jó lenne átmennie Európának, és erőteljes központi kiállással megakadályozni, hogy az oroszok egy-egy tagállamot kipécézzenek, és elkezdjenek velük játszadozni.

Az EU-nak is eszébe jutott már hasonló gondolat: március végén napirendre került a közös európai energiabeszerzés. Ez azt jelentené, hogy az EU a közös alkuerejét használva közösen vásárol kőolajat és földgázt, és a keresletet összevonva lenyomják a fogyasztói árakat ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálják egymást. 

Pletser nem lát sok esélyt arra, hogy ez beválik. Egyrészt annyira különbözik a tagországok gázigénye, hogy nehéz lenne ezt központosítani, de van egy másik fontos (szintén üzenetértékű) vetülete is. „A 2030-40-ben lejáró szerződések kötik Európát is, nem lenne jó ötlet ezeket felrúgni, különösen a jogállamiságot mindenek fölé helyező Európának. Igenis be kell hajtani Oroszországon, amit vállalt, és fordítva” – mondta az elemző.

A lakosság is megérezheti

Pletser privát Facebook-oldalán egy másik fontos problémáról is írt, ez a magyar gáztárolók siralmas helyzete. Itt elismeri, hogy Magyarország a legjobban kitett országok között van, ha jelentősen csökken az orosz szállítás. „A kereskedelmi tárolóink töltöttsége 8 százalék. Ha hozzáadjuk a stratégiai tárolókban lévő 890 millió köbmétert, akkor is csak 19 százalékos töltöttséget kapunk a teljes gáztárolói kapacitást nézve, míg az EU átlag 32 százalékon áll” – írja a posztban.

A magyar kormány 2021-ben csökkentette a stratégiai tartalékok mértékét 1,45 milliárd köbméterről két lépésben a mostani 890 millió köbméterre, akkor épp az oroszokkal tavaly megkötött hosszú távú gázszállítási szerződésre hivatkoztak, mondván, az olyan extra biztonságot ad, hogy nincs szükség ekkora tárolókapacitásra.

Pletser szerint ez nagy felelőtlenség, mert a kormány sem a kitettségünk csökkentésére, sem a tárolóink megnyugtató feltöltésére nem tesz kísérletet. Ha eszkalálódnak a szankciók, nemcsak az ipari fogyasztók fogják megérezni az árakon, hanem a lakosság is.

Ne becsüljük alá az észszerű fogyasztást

Pletser szerint nem csak az orosz fenyegetés miatt lenne jó ötlet maximalizálni a lakossági fogyasztást. „Egy tízmilliárd köbméteres hiányt még ki lehet bekkelni, de egy kemény tél nagyon megnehezítené a dolgokat. Az ipari fogyasztók hatalmas összegeket fizetnek, a lakosságot egyelőre védi a rezsicsökkentés, de ha ez eszkalálódik, minden ilyen védelmi rendszer bedől. Az ilyen terheket minden kormány addig bírja, amíg végül már nem” – mondja Pletser.

Végérvényesen és hosszú távon csak a gázbeszerzés diverzifikálása jelent megnyugtató függetlenséget. Ez az LNG-tárolók és -kikötők fejlesztését, az atomenergia okos használatát és még egy átfogó szigetelési programot is magában foglalna hosszú távon. Az elemző szerint a megfelelő mértékű fogyasztást ne becsüljük alá. „Egy átfogó szigetelési programmal és a fogyasztás ésszerűsítésével éves szinten 2 milliárd köbméter gázt spórolhatnánk meg országosan” – mondja Pletser.