A kormány az EU-val levelezik a biztonsági aggályokról, miközben az új szabályok szerint 5 orosznak már júliusban adott tartózkodási engedélyt a Nemzeti Kártya programon keresztül.
Mi történt? Július végén a Forbes.hu írt róla először, hogy tágra nyitotta a schengeni nemzetbiztonsági kaput a magyar kormány azzal, hogy az úgynevezett Nemzeti Kártyával jöhetnek az orosz és fehérorosz vendégmunkások is Magyarországra (és ezzel együtt az EU-ba is dolgozni).
- Az ügyben az Európai Bizottság is vizsgálatot indított, mert, mint indokolták, az EU számára Oroszország biztonsági fenyegetést jelent, kiemelték, a schengeni övezetbe bejutó oroszok és fehéroroszok kémkedhetnek is.
- Augusztus 1-jén Ylva Johansson belügyi biztos Pintér Sándor magyar belügyminiszternek írt levelet, amelyben válaszokat várt a felmerülő aggályokra.
- A magyar kormány most válaszolt, az indoklásukat az Index hozta nyilvánosságra.
Mit válaszolt a magyar kormány? „Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében. A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik.”
A kormány érvként hozza fel azt is, hogy máshol az EU-ban nagyobb az oroszok és fehéroroszok aránya, mint Magyarországon. Csakhogy a gond nem azokkal van, akik eddig beléptek az EU-ba, hanem azzal, hogy kik jöhetnek és milyen feltételekkel.
Mi ez a Nemzeti Kártya? Magyarországon többféle jogcímen vállalhatnak munkát harmadik-országbeli (nem EU-s) állampolgárok. Ezek közül legtöbbször
- vagy valamely típusú tartózkodási engedély,
- vagy az úgynevezett Nemzeti Kártya igénylésére kerül sor.
A munkavégzési és tartózkodási (foglalkoztatás célú) engedélyek kérelmezhetők magánszemélyként is, ez egy időigényes és korántsem biztos folyamat, de ennél sokkal gyakoribb, hogy minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül érkezik Magyarországra az adott munkaerő (vendégmunkás célú engedéllyel), amivel az átvilágítás és az adminisztráció ideje jelentősen lerövidíthető.
A Nemzeti Kártya ezt az adminisztrációs folyamatot hivatott tovább könnyíteni a jelentős magyar kisebbségekkel rendelkező, szomszédos, nem EU-s országok munkavállalói számára.
Vagyis a program célja éppen az, hogy könnyebben lehet vele bejutni az országba.
A biztonsági kockázatként megjelölt oroszok és fehéroroszoknak azt sem kell majd megindokolniuk, miért jönnek, a programban ugyanis ezt nem várják el tőlük.
Nemzeti Kártya szakmai és magánéleti előnyökkel is jár:
- a magyar munkavállalás gyorsabban és vonzóbb opció lesz adminisztratívan, kevesebb szervezeten megy keresztül a dokumentáció,
- nincs munkaerőpiaci átvilágítás, nincs kizárt foglalkozás, bármilyen szakmában elhelyezkedhetnek, a kérelemhez nem kell munkaerőigény benyújtásáról szóló igazolás,
- első alkalommal 2 évre kérhető, de akárhányszor meghosszabbítható +3 évekre,
- a hosszabbítási eljárásnál nem kell tenni kulturális ismereti vizsgát,
- családegyesítésre van lehetőség.
Ez nem egy új rendszer, július 8-a előtt is érkeztek nagy számban Nemzeti Kártyával ukrán és szerb vendégmunkások Magyarországra. A legutóbbi módosítással ebbe a körbe bekerült több balkáni ország is, valamint az oroszok és a fehéroroszok is.
A Belügyminisztérium nem számít arra, hogy több orosz vagy fehérorosz jönne, ugyanakkor a probléma nem feltétlen a számosságukkal van, hanem azzal, hogy kik jöhetnek be és aztán mit csinálnak majd az EU-n belül. A Pintér által jegyzett válaszban a tárca fogadkozik, hogy az ellenőrzés továbbra is szigorú lesz majd, miközben ahogy azt fent is írtuk, munkaerőpiaci átvilágítás ebben az esetben nincs is.
A kormány szerint a munkaerőpiaci igények miatt is szükséges volt a lépés. A programot alaposan kiszélesítették, kérdéses, miért kellett az EU által amúgy is szankciók alá vont két országot bevenni.
Mindezt ráadásul azok után, hogy májusban kiderült, a kormány pontosan tudta, hogy orosz hekkerek törték fel a külügyminisztérium rendszereit, ahol érzékeny adatokhoz jutottak. Az ügy szintén komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel, de a kormány igyekezett elbagatellizálni a súlyos hekkertámadás ügyét.
Hogyan tovább? A választ a Bizottság is kiértékeli majd, de az ügynek aligha van vége, hiszen a kormány nemigen adott megnyugtató válaszokat. Közben ugyanakkor zajlik az engedélyek kiadása.
A 33 júliusi kérvényezőből 27 orosz, 6 belarusz volt, közülük
öt orosz és két belarusz állampolgár kapta meg az engedélyt, míg a többi kérvény elbírálása folyamatban van a BM közlése szerint.
