Paks II. és a Vodafone felvásárlás is hatalmas állami beruházások. Az egyiket az oroszok hitelezik, a másikban egy magyar állami bankok keresztül kínai hitelezők jelenhettek meg. A részleteket nem tudni, mert a kormány titkolózik.
Paks II.: Itt már lépett is a kormány
Paks II. szerződéseinek módosításait nem csak hogy véglegesítették az oroszokkal, de már be is nyújtották az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra – írja a Facebook oldalán Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő. A Párbeszéd – Zöldek képviselője, Tordai Bence intézett kérdést a projektet felügyelő külügyminisztériumhoz, amire Szijjártó Péter miniszter nevében Magyar Levente államtitkár válaszolt. A kormány eddig nem kommunikálta, hogy az EB előtt a módosítás.
A paksi bővítés jelentős csúszásban van már most, a projektben az oroszok eddig a Roszatom révén fővállalkozóként és a beruházást finanszírozó hitelezőként is megjelentek. Az orosz-ukrán háború miatt kivetett szankciók miatt azonban kérdéses lett, hogyan folytatódhat a projekt. Az szinte kizárt, hogy az eredeti szerződés szerint valósul meg a projekt, de az is óriási meglepetés lenne, ha Paks II. első blokkja 9 év múlva működésbe állna.
A szerződés módosítása megtörtént, de hogy annak mi a tartalma, erről alig tudunk valamit. A szerződésmódosítás érinthette a beruházás műszaki tartamát is, hiszen 9 év telt el az eredeti megállapodás megkötése óta. Kérdés, a magyar fél szerepe hogyan változott – átveszi-e például a fővállalkozói felelősséget az oroszoktól – , és hogy a szankciók miatt az iparágban erőteljesen nyomuló franciák milyen szerepet kaphatnak. 2019-ben amúgy a Párbeszéd már elérte bíróságon, hogy a szerződést hozzák nyilvánosságra, mert az közérdekből nyilvános. Most ugyanerre készülnek a módosítás kapcsán.
A másik nagy üzlet: a magyar Vodafone és a kínai pénz
Egy másik ellenzéki képviselő, az MSZP-s Tóth Bertalan a Vodafone-felvásárlásról kérdezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. A képviselő arról érdeklődött, hogy az állami Eximbank által biztosított 750 millió eurós hitelkeretbe mekkora forrással szálltak be kínai bankok. Korábban derült ki, hogy a folyamatban az Eximbank csak közvetítőként vett részt, a szintén állami MFB mellett a finanszírozást biztosító konzorciumban több kínai bank is részt vett.
A kínai állami bankok részvétele azért is nagyon fontos, mert az ilyen nagy projektet finanszírozása számukra nem csupán üzleti kérdés, hanem része a geopolitikai stratégiájuknak.
Nagy Márton nevében Fónagy János államtitkár adott választ, érdemeben egyetlen felvetésre sem reagált banktitokra hivatkozva. Így továbbra sem tudni pontosan, hogy a kínai bankok hogyan vettek részt a magyar állam egyik legnagyobb üzletében. Korábban derült ki, hogy a szerződést sem sikerült még lefordítani magyarra.
Kína amúgy már megjelent hitelezőként egy nagy magyar beruházásban: ez a Belgrád-Budapest vasútvonal. A projekt elsősorban Kínának érdeke, hogy a Görögországba tengeren érkező termékeit vasúton tudja szétszórni a kontinensen. A 700 milliárdos beruházásban a magyar szakaszokat egy olyan konzorcium építi, amiben a magyar felet Mészáros Lőrinc érdekeltségei képviselik. A forrás egy része kínai hitel – a szerződést Peking kérésére titkosította korábbban a magyar külügy.
