A múlt hónapig összesen 3 ezer eurónyi (1,2 millió forintnyi) lefoglalásról kommunikáltak. Ez most megsokszorozódott.
Magyarország november 25-éig 870 millió eurónyi, mintegy 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt – írja a Népszava egy friss európai bizottsági összesítésre hivatkozva. Az európai átlaghoz mérve is meglepő ez az összeg, viszont az még különösebb, hogy a magyar állam a novemberi jelentéstétel előtt mindössze 3 ezer eurónyi, (1,2 millió forintnyi) orosz érdekeltség lefoglalásáról kommunikált.
Mi a helyzet a többi európai országban?
A friss táblázat szerint
- Olaszországban 2,3 milliárd,
- Németországban 2,2 milliárd,
- Ausztriában majdnem 1,8 milliárd eurónyi,
- Bulgáriában 11,3 millió,
- Csehországban 10,8 millió,
- Szlovákiában pedig 4,9 millió eurónyi orosz és részben belorusz vagyont zároltak a helyi hatóságok.
Az Európai Unió tagállamaiban eddig befagyasztott orosz magánvagyon nagyjából 19 milliárd euró.
(A lefoglalt orosz állami vagyon összege nem ismert.)
Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Unió eddig 1241 személy és 118 szervezet ellen vezetett be büntetőintézkedéseket, azaz elrendelte vagyonuk befagyasztását és utazási tilalommal sújtotta őket. Vannak köztük politikusok, katonák, üzletemberek és oligarchák, valamint a Kreml-közeli emberek is.
A tagállamoknak kötelező zárolniuk a jegyzékben szereplők vagyonát és erről jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak. A Bizottság arra biztatja őket, hogy gyorsítsák fel a vagyonbefagyasztást és rendszeresen frissítsék az erről szóló közös adatbázist.
Az uniós intézmények jelenleg azon dolgoznak, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy a zárolt érdekeltségeket később felhasználhassák Ukrajna újjáépítésére. Szeretnék elérni azt is, hogy a szankciók kijátszása bűncselekménynek minősüljön, ami lehetővé tenné a vagyonelkobzást olyan esetekben is, amikor a tulajdonos megpróbálja átruházni vagy offshore cégekbe rejteni a vagyonát.
