A Jamal-vezetéken és már észak felől sem jön orosz gáz Európába. A helyzet nem drámai, az idei téllel nem lesz gond, de a következő években az EU-nak és az oroszoknak még szüksége van egymásra a gázpiacon.
Használaton kívül voltak az Északi Áramlat-vezetékek ugyan, de valamennyi gázt ilyenkor is pumpálnak a rendszerbe, ez az, ami most feltör a tenger felszínre. Ettől függetlenül komoly kapacitás esett ki a vezetékek megsérülésével – írja a hvg.hu.
Oroszország-EU gázvezetékek
Forrás: Reuters
- Északi Áramlat 1: 55 milliárd köbméter éves kapacitás – az oroszok itt leállították a szállítást;
- Északi Áramlat 2: 55 milliárd köbméter éves kapacitás – itt Berlin függesztette fel az engedélyeztetést, miután az oroszok megtámadták Ukrajnát;
- Jamal-Európa: 33 milliárd köbméter, innen már május óta nem jön gáz, az oroszok állították le a szállítást.
- Török Áramlat (Szerbia felől): 31,5 milliárd köbméter – itt még jön gáz.
Az utóbbi vezeték Magyarországra fut be, vagyis
immár Magyarország az egyetlen EU-tag, ahova érkezik még orosz gáz.
Egymásrautaltság a gázpiacon
Persze nemcsak Oroszországból futnak be vezetékek Európába: Norvégiából, Nagy Britanniából és Észak-Afrika felől is kapunk gázt. Az Északi Áramlatról kieső gázmennyiséget az EU mára lényegében pótolta is.
Ez nem jelenti azt, hogy az EU ne lenne ráutalva még egy ideig az orosz gázra. Ugyan a hosszú távú terv már kész arra, hogy az orosz energiahordozókról hogyan váljon le a közösség, középtávon üzletelnünk kell a gázárakat folyamatosan manipuláló oroszokkal. A gázcsapok teljes elzárása amúgy Moszkvának sem érdeke, hiába keresett jól az év első felében az energiahordozókon. A külkereskedelmi adatokból már látszik, hogy beszakadtak a bevételek nyár végére, vagyis
komoly forrásoktól esik el Oroszország, miközben becslések szerint a háború első féléve legalább 100 milliárd dollárjába került a Kremlnek.
Ezek a költségek nem lesznek alacsonyabbak a részleges mozgósítás elrendelése után sem, pláne, hogy Moszkva csak nagyon csekély eredményeket tud felmutatni a harctéren is, miközben a nemzetközi közösség elszigetelte, és maguk az oroszok is közel 10 éves recesszióval számolnak a háború és az arra válaszul kapott nyugati szankciók eredményeként.
Magyarország, amely piaci áron, vagyis igen drágán kapja továbbra is az orosz gázt, a leghangosabb kritikusa az EU-ban az Oroszország ellen hozott szankcióknak. A kormány egyre nyíltabban beszél arról, hogy azokat nem kellene meghosszabbítani, és konzultációt is indít a témában.
