A külkereskedelemben váltásra van szükség. A miniszterelnök egyszerre érvelt Paks 2 mellett és vázolta fel, hogy függetlennek kell lennie a magyar energiaszektornak. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán tartott beszédet Orbán Viktor kormányfő.
Orbán Viktor elítélte a háborút, de megismételte, a legfontosabb, hogy Magyarország ebből a konfliktusból kimaradjon. Fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy “a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.
A szívünk és a zsebünk – Irányváltás a külkereskedelemben?
Orbán arról beszélt, hogy Magyarország nyitott kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszert épített, vagyis egy szabad, átjárható világban érdekelt, ami azonban a háború miatt most elnehezül.
Ezért az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez, amelyet a kormány a következő napokban elvégez.
Budapest, 2022. március 5.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán Budapesten, a Hungexpo kongresszusi központjában 2022. március 5-én. Az asztalnál Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyûlés fideszes alelnöke (b) és Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke (b2).
MTI/Koszticsák Szilárd
A magyar külkereskedelmi stratégiának nagyon hangsúlyos eleme volt eddig a keleti nyitás, bár a külkereskedelmi számokban érdemben nem nőtt a kereskedelem súlya. Kérdés, az irányváltás érinti-e majd ezt a stratégiát.
Orbán úgy nyilatkozott:
mi nemcsak a szívünk szerint, de a zsebünk szerint is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és a háború miatt beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.
A háború kapcsán ezek voltak a legfontosabb további gondolatai a kormányfőnek:
- a szankciók nekünk is fájni fognak, de a legfontosabb, hogy az energetikát ne érintsék azok: “a drága energia most is bajt okoz, de ennél is rosszabb, ha nincs energia, akkor ugyanis megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmense”;
- Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki (a kiesés itt “menedzselhető”);
- importban nehezebb a helyzet: Oroszországból a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából 8,4 százaléka érkezik – dolgoznak azon, hogy itt se legyen gond;
- az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis a közép-európai valuták “libikókára kerültek”, aminek a hatása alól legfeljebb részlegesen tudja kivonni magát az ország;
- a magyar bankrendszer stabil, bírni fogja a nyomást.
Mi lesz a magyar gazdákkal?
- A jövőről szólva azt hangsúlyozta: akié a föld, azé az ország, ezért a földnek magyar kézben kell lennie. “Magyarországon a magyar föld magyar kézben van”;
- bejelentette:
a kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét.
- Számokra lefordítva: a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt – mondta.
A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy
az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen.
Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.
Energetikai függetlenség és Paks 2 – egyszerre
A kormányfő azt mondta: Magyarország a jövő nyertese lesz és lehet, ha két fontos nyersanyagát, a földet és a vizet jól használja ki, és egy ütésálló, saját magát ellátni képes gazdaságot épít fel.
A gazdakongresszus résztvevőit arra figyelmeztette: ne engedjék, hogy ezek a “derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból és lebeszéljenek bennünket Paks II megépítéséről”. Olcsó, elérhető árú energia nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság – jelentette ki.
A kormány egyelőre kiáll a beruházás mellett, ami az orosz Roszatom építene, orosz hitelből – bár az Európai Parlamentben a magyar kormánypártok is támogatták azt a javaslatot, ami többek között a Roszatomot is szankciókkal sújtaná (ez könnyen a paksi bővítés orosz történetének végét jelentené).
Orbán ugyanakkor később arról is beszélt, szerinte a pandémia mutatta meg, hogy a globalizáció nem feltarthatatlan. Ezért fontosnak tartja, hogy
legyen egy olyan gazdaságpolitika, ami nem a globális láncba akarja beilleszteni az ország gazdaságát, hanem hogy önálló, önellátó legyen a gazdaság, az energetikai ipar.
Kapcsolódó
(MTI, Forbes)
