A magyar kormányfő Kassán találkozott a V4-országok vezetőivel és sajtótájékoztatón beszélt több aktuális ügyről is.
EU-s pénzek: az EP emelte a tétet
A legégetőbb kérdés, hogy visszatart-e az EU 3000 milliárd forintnak megfelelő felzárkóztatási forrást Magyarországtól a korrupciós kockázatokra hivatkozva a jogállamisági eljárás keretében. Az Európai Bizottság sajtóbeszámolók szerint erre fog javaslatot tenni, az Európa Parlament (EP) pedig ezt már meg is lépte.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa „a magyar nyomásnak ellenállva” ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – írja a Napunk.
Orbán: jól haladnak a tárgyalások
A magyar kormányfő diplomatikusan csak annyit mondott a jogállamisági eljárásról, hogy jól haladnak a tárgyalások. „Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk. Van még egy új, 18. feltétel is, ami márciusban lesz teljesítve” – mondta Orbán.
A 444 reggel arról írt, hogy a Bizottság nemhogy az eddigi 17 lépéssel nem elégedett, de újabb másik 10 témában egyeztetne a magyar féllel. Hiába Orbán optimizmusa, úgy tűnik, több tagállam is ellenzi, hogy Budapest zöld jelzést kapjon. Vélhetően a helyreállítási tervünket így is elfogadja majd a Tanács jövő héten, ami kiskaput nyit arra, hogy Magyarország ne essen el a covid után felállított helyreállítási alap pénzeitől, de biztos, hogy szoros uniós kontroll alatt marad, ha forrásokhoz akar hozzájutni.
Az EP is elég erős jelzést küldött mai döntésével az EB-nek, amely eddig megengedőbbnek tűnt.
NATO-ügyek: tovább húzza a döntést Budapest
A V4-ek mellett már a finn és a svéd kormány is sürgette a magyar kormányt, hogy szavazzon Svéd- és Finnország NATO-csatlakozásáról. A két, eddig semlegességre törekvő skandináv állam villámgyorsan döntött arról, hogy csatlakozik a katonai szövetséghez, miután Oroszország február végén lerohanta Ukrajnát. Immár Magyarország a szervezet egyetlen EU-s tagja, amely nem bólintott rá még a bővítésre (csak egyhangú szavazás mellett van erre lehetőség és még szükség van a törökök jóváhagyására is).
Orbán Viktor azt mondta, hogy jövő év elején, az első parlamenti ülésnapon fognak határozni a kérdésben (a magyar Országgyűlés vélhetően ratifikálja majd a jelentkezők csatlakozását), és a magyar kormány támogatja, hogy bővüljön a NATO.
Ez azt jelenti, hogy a kormány még tovább húzza, hogy döntsön az ügyben (miközben a kormánypártoknak kétharmados többsége van a parlamentben), korábban ugyanis még azt közölték, hogy az őszi ülésszak végén kerül napirendre a kérdés.
Szijjártó Brüsszelben
Az eddigi jelek szerint sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon a tervezett európai uniós olajársapka alól, ami lényeges az ellátásbiztonság garantálásának szempontjából, de több veszélyes javaslat még az asztalon van – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
EP: megszavazták a hitelt Ukrajnának
Az Európai Parlament szintén a mai ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 18 milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
Az EP a kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el, vagyis erős többséggel.
A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.
Magyarország: adunk, de nem úgy
A magyar kormány eddig ellenkezett, és nem egyértelmű, hogy változott-e az álláspontja. A friss Magyar Közlönyben megjelent, hogy Budapest az összes támogatás 1 százalékát elkülöníti (minden tagország a gazdasági súlyának megfelelő összeggel száll be), de azt kétoldalú egyezmény alapján akarja Kijevnek eljuttatni. Vagyis megkerülnénk az EU-s procedúrát, ami a többi tagállamnak megfelel.
Kérdés, hogy a fenti ügyekben Brüsszellel sikertelenül egyezkedő magyar kormány végül megfúrja-e a közös hitelfelvételt, vagy csak nyomást gyakorol a Bizottságra, hogy hozzájusson az EU-s forrásokhoz.
A Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország Ukrajna mellett áll, de a hitelfelvételt ellenzi, mert attól tart, hogy eladósodik. A tagállamok együttesen valószínűleg jobb feltételek mellett jutnak hitelhez, mint külön-külön. Jelen állapot szerint Magyarország e nélkül teremti majd elő a szükséges összeget, miközben a magyar büdzsé komoly hiányt halmozott fel már idén is, a legnagyobb gondot épp az elmaradó EU-s források jelentik.
