Október 30-án egy órával többet aludhattunk, pedig az Európai Unió döntése alapján már egy éve nem kéne ilyenekkel törődnünk. Ha az uniós bürokrácián múlik, egy ideig még velünk marad az óraátállítás, amivel egyébként tényleg tudunk energiát spórolni. De nem ezért kegyelmeznek meg neki.
Hát eljött az őszi óraátállítás megint: ma, hajnali 3 óráról 2 órára kellett visszatekerni az óráinkat. Igen, szerencsére ez az a forduló, amikor mi, átlagemberként „jól” járunk, azaz egy órával többet aludhatunk szombatról vasárnapra.
Más szempontból nézve ugyanakkor meglepő, hogy 2022-ben is erről kell hírt adnunk, ugyanis
az eredeti tervek szerint már egy éve nem kéne törődnünk az időállítgatással.
Az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta azt a javaslatot, aminek értelmében az Európai Unió minden tagállamában el kell törölni az óraátállítást, az országok ugyanakkor szabad kezet kapnak abban, hogy a téli vagy a nyári időszámításra álljanak át állandó jelleggel. Határidőnek akkor 2021-et szabták meg.
A dátum ugyanakkor nem sokáig volt érvényes: a tagállamok rögtön hosszas egyezkedésekbe kezdtek, hogy lehetőleg ugyanabba az irányba váltson mindenki. A 27 ismeretlenes egyenletrendszerre pedig még a covidjárvány okozta rendkívüli idők is ráültek, így végül 2024-re tolták ki a határidőt.
Hogyan áll az egyezkedés?
Hivatalosan tehát két éven belül végleges döntést kellene hoznunk, ám gyanúsan nagy a csend a javaslat körül.
„Az óraátállítás ügye teljesen áll, immár évek óta”
– mondta a Forbes.hu-nak Gyévai Zoltán EU-szakértő. A labda most a tagállami kormányoknál pattog, nekik kéne végleges döntést hozniuk, ám Gyévai szerint annyira megosztó a téma, hogy a Tanács nem nyúlt hozzá érdemben. „Mindenki maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választja, így elvileg az is lehetséges, hogy két szomszéd időzónája elszakad egymástól.” A szakértő arra számít, hogy a javaslat eredeti megfogalmazója, az Európai Bizottság előbb-utóbb visszavonja azt.
Minek állítgassunk bármit is?
Az óraátállítás eltörlése mellett több érv is szól:
- Ez a többségi akarat. A Bizottság a javaslatot megalapozó 2018-as kutatásában a 4,6 millió megkérdezett európai állampolgár 84 százaléka állt az eltörlés pártján. Leginkább az északi országok lakosai támogatták a javaslatot, de Magyarországon is átlagon felül értettek egyet vele (90 százalék). Egyedül két mediterrán állam, Ciprus és Görögország lakosai ragaszkodnának a jelenlegi rendszerhez, de ott is szűk a többség.
- Egészségesebb. Alvásszakértők szerint az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen, vagy egyáltalán nem képes alkalmazkodni. Nem érdemes megbontani mesterséges beavatkozásokkal a hosszú idő alatt kialakult bioritmusunkat.
- Nem is annyira hatékony. Az átállásokat eredetileg az energiamegtakarítás miatt vezették be, ám sokak szerint ma már nem is annyira jelentős ez a hatás.
Drága energia, drága idő
Az egyre mélyülő energiaválság ugyanakkor pont a harmadik érvet boríthatja most fel. Lehet, hogy keveset takarítunk meg az óraátállítással, de az egyre emelkedő áram- és gázárak mellett minden megtakarított kilowattóra számít, gondolhatnánk.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) számításai szerint Magyarországon napjainkban is energiát takarítunk meg az óraátállításokkal, ám a hatás féloldalas: március végén a nyári időszámításra váltással energiát nyerünk, ősszel ugyanakkor nincs kimutatható megtakarítás.
A mostani óraátállítás tehát nem sok vizet fog zavarni a napi villamosenergia-felhasználásunkban.
A MAVIR egyébként úgy becsli, hogy évente 80 gigawattóra energiát takarít így meg az ország villamos energiában (ebben tehát nincs benne a gázfogyasztás). Ez egy Egerhez hasonló közepes méretű magyar város éves áramfogyasztásának felel meg.
A társaság 2015-ös számítása szerint ezzel évi 4-5 milliárd forintot spórolunk az ország áramszámláján – mai árakon számítva ugyanakkor ez érdemben magasabb összeg lehet, hiszen a vállalatok energiaszámlái a sokszorosukra emelkedtek az utóbbi hónapokban, a háztartások által fizetett elektromos áram ára a rezsicsökkentés részleges kivezetésével pedig 28,9 százalékkal nőtt.
Viszont az óraátállítás sorsa még energiamegtakarítással együtt sem ütötte át a döntéshozói közöny falát, nem lett fontosabb ügy az energiaárak emelkedése miatt. Gyévai szerint az energiaválság kapcsán fel sem merült az óraátállítás EU-s körökben, mivel egyszerűen nincs bent a jogalkotói köztudatban. „Egyébként is halott projekt, és nyilván nem most fog életre kelni.”
