Karikó Katalin szerint a covid-19 omikron variánsának megjelenése akár a nyájimmunitást is elhozhatja. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója, Andrea Ammon azonban nem osztja a magyar kutató optimizmusát, szerinte egyelőre nem derülhetett ki, halálosabb-e a korábbi variánsoknál a Dél-Afrikában felbukkanó omikron.
Egy héttel ezelőtt Karikó Katalin biokémikus – akit a Time magazin az mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében szerzett érdemei miatt az év egyik hőseként címlapjára tett – a Kossuth rádióban azt mondta, „nagyon optimista” a koronavírus omikron variánsának megjelenése miatt.
Szerinte bár kevés információ áll rendelkezésre az új variánsról, a Dél-Afrikából érkező hírek alapján úgy tűnik, az omikron nem okoz súlyos megbetegedést – ellentétben a deltával, amelynek a megjelenése Karikó szerint súlyosabb helyzetet teremtett.
Ebből kiindulva azt mondta az omikronról állami rádiónak, hogy „ha jobban terjedne, de kevésbé lenne súlyos a betegség, az jó lenne, mert elérhetnénk a nyájimmunitást.”
Nem mindenki osztja azonban a magyar kutató optimizmusát.
Megérkezett Európába az omikron
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) igazgatója, Andrea Ammon a Die Zeit német hetilap honlapjának adott interjújában sokkal borúsabban látja a helyzetet. Ammon szerint az Afrikából származó omikron helyett Európában az új covidos esetek 90 százalékáért még a delta variáns a felelős, de az EU 27 tagállamából 23-ban már megjelent az omikron, bár ez egyelőre kevéssé tolja meg az esetszámokat. Az omikron már Magyarországon is jelen van.
Ammon szerint a járványügyi intézkedésektől függ, mikortól lesz több omikronos eset Európában. Jelenleg január közepére saccolja az omikron terjedésének tetőzését, ami akár újabb járványhullámot is jelenthet.
Nem tudjuk, az omikron mennyire veszélyes
„Jelenleg nincs okunk az optimizmusra” – válaszolta Ammon, amikor a Die Zeit újságírója arról kérdezte, mennyire felkészült Európa az omikron terjedésére. Szerinte mivel több országban már a jelenlegi helyzetet is nehezen kezelik (nem mondta, el mely országokra gondol, de a halálozási adatokban a világ élmezőnyéhez tartozó Magyarországot alighanem ide sorolná), az omikron erre rátehet még egy lapáttal.
Andrea Ammon, az ECDC elnöke Fotó: ECDC
Ammon a beszélgetésben a kevésbé halálos omikronról szóló felvetésre is reagált. Szerinte erről korai bármit mondani, mert a mostani adatokat sok minden befolyásolja.
„Az omikron által leginkább érintett közösségek nem hasonlíthatóak az európaihoz. Dél-Afrikában nagyon komoly deltahullám volt, ez immunitást jelenthet sokaknak.
Tehát a mostani omikronos fertőzöttek nagy része újrafertőzödhetett. Az európai fertőzöttek nagy része pedig az utazók közül kerül ki – akik ráadásul jellemzően oltottak is. Nem feltétlenül idősekről vagy alapbetegséggel élőkről van szó, ezért nagyon óvatosan kell fogalmazhatunk csak arról, hogy az omikron kevésbé halálos.”
Véd a harmadik oltás
Ammon ugyanakkor azt mondja, a most rendelkezésre álló adatok alapján két oltás nem véd az omikron ellen, a harmadik viszont már igen. Ezért fontos lenne, hogy akik eddig nem oltatták be magukat, most megtegyék, illetve a már oltottak is adassanak be maguknak újabb adag vakcinát.
A Politico tegnap idézte Ammont. A brüsszeli lapnak a szakember úgy fogalmazott,
„jelenleg az oltások önmagukban nem tudják megakadályozni az omikron hatásait, mert nincs időnk a meglévő oltási hiányosságokat pótolni. Sürgősen határozott lépésekre van szükség, hogy a fertőzés átadásának lehetőségét csökkentsük és tehermentesítsük az egészségügyet, valamint megóvjuk a legveszélyeztetettebbeket.”
A Die Zeitnek ezt a gondolatát aztán kiegészítette.
„A járvány kezdete óta hangsúlyozzuk, hogy az oltásoknál a legveszélyeztetettebb csoportokat kell előnyben részesíteni, ez a helyzet az emlékeztető oltásokkal is. Ebben van hova fejlődni. A gyerekek esetében szintén világosan elmondtuk, hogy azoknak kell előnyt élvezniük, akiknél nagyobb a súlyos betegséglefolyás rizikója. Az iskolákban pedig be kell tartatni a szellőztetést, a maszkhordási kötelezettséget, a távolságtartást és a kézfertőtlenítési szabályokat” – fogalmazott Ammon a gyerekek oltásáról.
A kötelező oltás megosztó
A Die Zeit megkérdezte Ammont, mit gondol az általánosan kötelezővé tett koronavírus elleni védőoltásokról – amelyről Németországban egyébként egyre intenzívebb vita folyik.
„A kötelező oltás is egy olyan eszköz, amivel növelni lehet az oltottak arányát. De nagyon súlyos megoszottsághoz vezethet, ezt országról országra mérlegelni kell. Vannak olyanok, akik szerint a kötelező oltás sok mindent tönkretenne. Ők azonban általában olyan országokból jönnek, amelyekben egyébként is magas az átoltottság” – mondta.
Ammon az interjúban azt mondta, az alacsonyabb átoltottságnak jellemzően két oka lehet: az egyik, hogy nincs megfelelő infrastruktúra az adott országban, illetve az információhiány és az álhírek terjedése.
Állítása szerint ha olyan országok képviselőivel beszélt, ahol az EU-átlag alatti az átoltottság, rendre azt hallotta, hogy ott nehezen birkóznak meg az álhírekkel. Ammon azt mondja, ezen újabb oltási kampányok segíthetnek, amelyeket akár az egészségügyi dolgozók között is folytatnak, nekik ugyanis különösen fontos szerepük van az oltások ajánlásában.
Borítókép: Geralt / Pixabay
