Egyes kistelepüléseken kazán- és tűzifa-adományokkal, kalákában kialakított tantermekkel a szülők és az önkormányzatok biztosítják az oktatás feltételeit. Sorra zárnak be a sportuszodák is.
A Népszava keddi cikkében a Soproni Tankerületi Központot kérdezte arról, miért döntöttek a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmeneti bezárásáról. A tankerület válasza szerint folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket.
A cikk szerint a Sopronhoz közeli Babót, Osli és Agyagosszergény településeken a tankerület a kisebb iskolák bezárásáról döntött, de az ott élők nem akarták elfogadni a tankerületi döntést és úgy határoztak: ha az állam nem látja el a feladatát, akkor majd maguk gondoskodnak helyette arról, hogy fennmaradjon a helyi oktatás, és ne kelljen más település iskolájába vinni a gyerekeket.
Agyagosszergényben a diákokat a megyei harmadosztályban szereplő helyi labdarúgócsapat öltözőjébe költöztették. Osliban a művelődési házba menekítették a diákokat. Babóton a falu pénzéből vett és üzembe helyezett kazánnal tették fűthetővé a tornatermet, ahol a szülők társadalmi munkában alakítottak ki gipszfalakkal tantermeket. A tűzifát is a helyiek dobják össze.
Zárnak az uszodák is
A rezsi drágulása miatt több mint 60 sportuszoda zár be országszerte, és a nyitva maradó létesítmények működését is átalakítják, számolt be az Infostart.
Összesen 30, a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott nagyobb komplexum és tanuszoda esetében, valamint 47, önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítménynél a kormány átvállalja a rezsiköltség-növekmény kifizetését. Az energiakrízis elejét tapasztalva a szövetség már július-augusztusban megkezdte a létesítmények felmérését. Volt egy szakmai térkép arról, hogy mi az az elvárható uszodalétszám, ahol még túl tudunk élni, mondta Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke arról, hogy mi alapján döntöttek a nyitva maradó és a bezáró uszodákról.
