Európa egyik felén szinte csak tabletet lehet iskolába vinni, máshol épp most tiltják ki az okostelefonokat az iskolából. A magyar iskolák viszont el sem jutottak eddig a dilemmáig.
A Z-generáció munkaerőpiaci szerepéről a Pécsi Tudományegyetem (PTE) docense, Dr. Guld Ádám médiakutató; Steigervald Krisztián generációkutató és az Impetus Research igazgatója, Bacher János beszélgetett az Egyensúly Intézet konferenciáján.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy Magyarországon egy év múlva mi fog történni a fiatalok körében, érdemes nyugatra nézni. Jó példa erre, hogy Magyarországon még népszerű a fiatalok között a Facebook, nyugati országokban ez már nem jellemző: nincs benne a top3-ban sem.
De nem csak a közösségimédia-használatát mérik ennek a korosztálynak: a Z-generáció fokozatosan éri el a munkaerőpiacot, és változnak az igényeik. Néhány évvel ezelőtt még a környezettudatosságot és a munka-magánélet egyensúlyt tartották a legfontosabbnak a felmérések szerint, de ahogy beléptek a munkaerőpiacra, rögtön a fizetés lett az első.
Babakocsi tablettartóval
Guld egyetemi oktatóként úgy látja: a felsőoktatás jelenleg identitásválsággal küzd. Nehezen látják át, mi a feladatuk, mit kell átadniuk a hallgatóknak ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon. Egyre hangsúlyosabbak a soft skillek, egyre fontosabb, hogy tanulni, gondolkodni, kommunikálni, önérvényesítésre tanítsák a hallgatókat, és arra, hogy átlássák az összefüggéseket.
A közoktatás már rég nem a munkaerő-piacra való felkészítésről szól. Ezt a gyerekek is látják, Bacher szerint nem véletlen, hogy a 16-24 évesek több mint kétharmada gondolja azt, hogy a legmagasabb végzettségének megszerzése után is tanulni fog.
Az alfa-generáció, vagyis a 13 év alattiak még nehezen kutatható korosztály, emiatt keveset lehet tudni arról, hogyan fognak működni munkavállalóként. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Digi-mini kutatása próbálkozik ezt felmérni. Guld azt olvasta ki az eddigi eredményekből, hogy a Z-generációnál felvetődő problémák hangsúlyosabban jelennek meg az alfa-generációsoknál.
„Egyetemi oktatóként tapasztalom, hogy drasztikusan megváltozott a figyelemkoncentráció: rövidebb lett, nehezebb fenntartani, könnyebb elvonni a figyelmet. Azt feltételezzük, hogy az alfa-generációnál ez még hangsúlyosabban fog előjönni.”
Steigervald hozzátette: egy áruházban látott olyan babakocsit, amiben beépített táblagéptartó van a gyerekeknek.
Óvodapedagógiai vizsgálatok azt is megerősítették, hogy az alfa-generáció ingerküszöbe magasabba a korábbi nemzedékekénél, nehezebben foglalja le őket a rajzolgatás, színezgetés. Lobbanékonyabban, impulzívabbak, a kapcsolódási problémáik miatt pedig többen érzik magukat magányosnak, mint az eleve a magánnyal küzdő Z-generációban.
Egy jegyet, csak oda
A nap legijesztőbb adata az Impetus igazgatójától hangzott el. Ők a 16-24 éves korosztályban azt mérték fel, hol szeretnének dolgozni tíz év múlva. Mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy biztosan Magyarországon, 94 százalékuk pedig nem volt biztos abban, hogy Magyarországon lesz tíz év múlva. „Egyre többen végzik a gimnáziumot külföldön, nem beszélve a felsőoktatásban résztvevőkről. Biztosan lesz teendő azzal, hogy ne ürüljön ki az ország” – mondta Bacher. A gyakorlat azonban nem ennyire szélsőséges: Pécsi Tudományegyetemen a hallgatók 60 százaléka mondja, hogy külföldre akar menni, de a diplomás utánkövetés ennél alacsonyabb arányt tükröz vissza.
Európa-szerte könnyen találhatunk hatékonyabb, sikeresebb oktatási rendszereket a magyarnál, de ezek gyökeresen eltérhetnek egymástól. Észtországban 15 évvel ezelőtt úgy döntöttek, csak uzsonnát és tabletet lehet iskolába vinni, míg Hollandiában éppen január 1-jétől fogják betiltani az okostelefonok használatát az iskolákban. Pedig a PISA-teszt azt mutatja, van helye az okoseszközöknek az osztályteremben: az észtek rendre felülteljesítik a kontinens többi országát.
