Vizsgálná a kormány a nyugdíjkorhatár további emelését az Európai Uniónak benyújtott reformjavaslat szerint. Az intézkedés 2025-ben léphetne életbe, de a nyugdíjszakértő szerint kevés az esélye a változtatásnak.
Az Európai Uniónak benyújtott nyugdíjreform tervezet szerint tovább emelné a kormány a nyugdíjkorhatárt. Farkas András szakértő szerint azonban erre kevés az esély.
Nincs ilyen terv?
A nyugdíjkorhatárt “nem lehet az egekbe kitolni”, hiszen a várható élettartamoktól erősen függ, és méltánytalan lenne olyan magasra emelni, hogy a nyugdíjas éveknek ne legyen értelme. A kormányzatnak még nincs olyan terve, hogy emelje nyugdíjkorhatárt – hangsúlyozta az InfoRádióban Farkas András.
Javaslat szintjén is csak az hangzik el, hogy az Európai Unió ellenállóképességi és helyreállítási tervében szereplő forrásokhoz úgy tudná hozzájutni Magyarország, ha az egyik feltételként bevezetnének egy olyan nyugdíjreformot, ami a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát erősítené.
A szakértő szerint a nyugdíjkorhatárt csak akkor érdemes megemelni, ha elfogy a pénz a nyugdíjkasszából, noha ez mindig hatalmas ellenállást kelt a társadalomban.
“Szerintem ennek a közeljövőben semmilyen realitása nincs Magyarországon, mert jelen pillanatban egy 65 éves kort megélő férfinek a további várható élettartama négy évvel rövidebb, mint az uniós átlag, és a nőknél is majdnem négy évvel rövidebb a 65 éves korukban várható további élettartam.”
A legnagyobb kiadási tétel
A nyugdíjköltségvetés idén is meghaladja az 5500 milliárd forintot, és ebben még nincs benne a novemberben várhatóan esedékes kiegészítő nyugdíjemelés költségvetési igénye. Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén nagyjából 55 milliárd forintba kerül, jövőre ez megközelíti a 60 milliárd forintot.
“Ha a költségvetésből indulunk ki, akkor jövőre 6019 milliárd forint lesz a terv szerint, ami messze a legnagyobb kiadási tétel az állami költségvetésben” – válaszolta Farkas András arra a kérdésre, hogy egy évben mennyit kell a kormánynak nyugdíjakra költeni.
