Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nyolc évig kell a teljes fizetését félretennie egy átlag magyarnak, hogy lakást vehessen

Néhány dobogós helyezés is jutott a magyar piacnak a Deloitte lakáspiaci listáin. Drágulásban hiába van Budapest a topon, még mindig igen alacsonyak az árak, Debrecen és Győr pedig a két legolcsóbb város a 19 országot pásztázó listán. Majdnem nálunk a legkisebb a bérlakásban élők aránya, noha nagyon sokáig kell félretenni egy átlagfizetésből a sajátra.

Igen sok érdekesség olvasható a Deloitte európai lakáspiacokról szóló tanulmányában és van bőven köztük figyelemre méltó adat a magyar piacról is. Az Európai Ingatlan Index nevű összeállítást hatodszor publikálták 2017-ben, újdonság benne, hogy most először behatóan szemügyre vették a bérleti piacokat is.

A tanulmány 19 országra fókuszál, 18 uniós tagország mellett Izrael fér még bele, régiónkból Lengyelország, Csehország és Szlovénia szerepel még Magyarországon túl. Összegyűjtöttük belőle a legérdekesebb adatokat, külön figyelve a magyar vonatkozásúakra.

Kezdve néhány rekorddal, az új lakások eladási árában a legnagyobb áremelkedés 2016-ban Szlovéniában volt, 26,5 százalékot mértek, a második helyre Magyarország és Lengyelország futott be holtversenyben, 9,7-9,7 százalékkal.

Az új lakások átlagos négyzetméterárát tekintve ezzel a közel 10 százalékos drágulással tudott eliszkolni Magyarország a lista végéről. Az 1140 euró/négyzetméter árunk mögött lemaradt Portugália, mivel ott 3,7 százalékot tudott nőni a piac, 1068-ra.

A régióban a lengyel újlakásárak csak szűk 10 százalékkal magasabb a magyarénál, Szlovéniában és Csehországban ugyanakkor közel dupla annyiba kerülnek az új lakások, mint nálunk. A legdrágább piac továbbra is a brit, még úgy is, hogy a brexit és a font gyengülése miatt 9 százalékot csökkentek az árak, 4628 euró/négyzetméterre.

A nagyvárosok újlakásárait illetően London továbbra is toronymagasan vezet több mint 16 ezer euróval négyzetméterenként, de Párizs közelített hozzá, 15 százalékos drágulással 12 ezer fölé jutott. Budapest hasonló, második helyet érő áremelkedési ütemmel is a régió legolcsóbb fővárosa maradt 1480 euróval, a legközelebbi Varsó több mint 10 százalékkal drágább.

Ezen a listán a lista legalján két magyar nagyváros szerepel, csak Debrecen és Győr mellett szerepel három számjegyű négyzetméterár, 883 és 947. Itt lehet tehát a legolcsóbban új lakásokhoz jutni.

Azt is kiszámolták, hogy egy átlagfizetést hány évig kell félretenni ahhoz, hogy valaki egy átlagos, 70 négyzetméteres új lakást tudjon venni az adott országban. A legrosszabb helyzetben a cseh vevők vannak, a magyarhoz képet dupla lakásárakhoz nem társul dupla fizetés, náluk 10,9 év jött ki. Az Egyesült Királyságban hiába magasak a fizetések, a lakásárak horror szintje miatt ők is kénytelenek több int 10 évig félretenni a fizetésüket.

Izraelben is nagyon magasak az árak, utánuk viszont holtversenyben a negyedik helyen már Magyarország és Franciaország következik 8 évvel.

A legkellemesebb helyzetben a hollandok vannak, náluk 4,4 év alatt összejön a lakásra való, igaz, náluk új és használt lakással együtt számoltak. A helyi fizetésekhez mérten könnyű még a lakáshoz jutás Németországban és Spanyolországban.

Végül egy nem új, mégis sokkoló adat arról, hogy mennyire kirívóan ragaszkodnak a magyarok a saját lakáshoz. A bérlakásban élők aránya Szlovénia után nálunk a legalacsonyabb, mindössze 3,9 százalék. Kelet-Európában látványosan kisebb ez a szám az európai átlagnál, leginkább a csehek konvergálnak a maguk 23 százalékával. A fejlett nyugat-európai országokban 25 százalék körüli érték jellemző, Németországban kiemelkedő az 53 százalék. A legmagasabb aránnyal bíró északi országok ezen a listán nem szerepelnek.

 

 

 

"Minden értelmes ember önfejűnek tűnik időnként."