A Nold Technologies az okosotthonok globális piacát vette célba Budapestről és az alapoknál kezdik: mit ér egy okosotthon okoskulcs nélkül? Egy magyar startup nem szokványos indulásának története.
Első személyes kapcsolatom az okosotthonokkal körülbelül egy éve kezdődött, amikor a holland lakótársammal szakított a barátnője. Brutális mértékű impulzusvásárlásainak egyike a lakásunkat érintette, pillanatok alatt uralma alá vonta a nappalit a Google Home. Az óránként többször elhangzó „Hey, Google!” kezdetű parancsokkal persze jót lehetett szórakozni, de nem győztem csodálkozni azon, hogy valaki hajlandó ennyi energiát fektetni abba, hogy ne neki kelljen elalvás előtt lekapcsolnia a lámpát.
Úgyhogy kellő mértékű szkepticizmussal felvértezve indultam el a Nold Technologies Kft.-hez interjúra. A Nold 2016-ban jött létre, alapvetően az okosotthon-bizniszben utazik, viszont nem az emberek kényelmét szeretnék kimaxolni, gyakorlati problémákra találnának megoldást. Első termékük a Nold Open elnevezést kapta, az alkalmazás célja, hogy kulcsok, csipek és távirányítók helyett a felhasználónak csak egy okostelefonra legyen szüksége ahhoz, hogy bejusson az összes kapun és ajtón, amit használ.
A Nold sztorija egyszerűen indult. Nem egy egyetemi baráti társaságból (fura is lett volna, a húszastól az ötvenesig minden korosztály képviselteti magát a csapatban), egyszerűen csak megfelelő emberek megfelelő embereket kötöttek össze egymással a megfelelő pillanatban.
Okos kezdett lenni az otthon, csak bonyolult
Babály László, a Nold technológiai vezetője (CTO) mikroelektronikai fejlesztésekkel foglalkozott saját cégében, amikor berobbant a köztudatba az okosotthon fogalma. Az ő elektromérnök agya is elkezdett kattogni a témán, érdekelte, hogy hogyan lehetne a nem túl felhasználóbarát, nehezen beszerelhető eszközöket egyszerűbbé tenni. Akkoriban nagyon felkészültnek kellett lenni ahhoz, hogy egy átlagos felhasználó egy már felépült házba, utólagosan telepíteni tudjon egy ilyen rendszert, a külső segítség árát pedig rendesen meg kellett fizetni.
„Utána pedig körülbelül öt napig szeretik nyomkodni a bonyolult óriásképernyőt, aztán rá is unnak. Óriási a befektetés, de nem hozza azt a kényelmes élményt, amiért megvették az eszközt.”
Barátjával, Bozsó Gergellyel együtt elkezdett azon gondolkozni, hogy lehetne leegyszerűsíteni a beszerelést a nem tech-mániás emberek számára.
Az ötletüket két dologra alapozták: Bluetooth-technológiára és az okostelefonokra. Ma már persze nem ők az egyetlenek, akik üzletet építenek arra, hogy az emberek még a vécére is okostelefonnal járnak, de akkor, 2011 környékén ez az ötlet ha forradalminak nem is, de mindenképpen újnak számított. Gondolatban elindultak kívülről befelé egy képzeletbeli épületben, a mindennapok leegyszerűsítését a kapuknál kezdték. László egy olyan hardverelemet készített, ami Bluetooth-technológiával nyitotta-csukta a távirányítású kapukat. Ténylegesen eladható termékük ekkor még nem volt.
A Nold Technologies csapatának egy része: Barna Ervin, Babály László, Hári Judit, Sütő András és Kovács Csaba. Viszt Péter és Bozsó Gergely nincs a képen. Fotók: Sebestyén László
Barna Ervin ügyvezető az építőiparból érkezett a Noldba. 2015 környékén egyre gyakoribbá vált, hogy bonyolult kaputechnológiák telepítésével bízták meg. „Arra akartam megoldást találni, hogy hogyan egyszerűsítsük le a távirányítók kezelését azokon a helyeken, ahol akár száznál is több felhasználó jelenik meg naponta.” A problémáját megosztotta egy ismerősével, aki az éppen kapunyitó kütyük fejlesztésével kísérletező Laciékhoz irányította őt. Ervin meglátta az ötletben a fantáziát, hiszen a gyakorlati életben látta, hogy ennek lehet jövője.
A formálódó kínálat tehát találkozott a kereslettel.
Laci cége közben megszűnt, a know-how viszont megmaradt, Ervinnel, Gergellyel és néhány lelkes fejlesztővel (Viszt Péter, Kovács Csaba és Sütő András) együtt 2016 nyarán megalapították a Nold Technologies Kft.-t. A magyar piacra való gyártás még ebben az évben megindult, 2017-ben pedig elkezdtek külföldre is terjeszkedni, már több európai országban is jelen vannak (Olaszország, Egyesült Királyság, Németország, Benelux-államok, Románia).
Hogyan működik?
Első termékük: a Nold Open. Digitális kulccsal nyitják ki az okosotthon-piacot.
A Nold Open használata elég egyszerű. A felhasználó megveszi az eszközt a startup valamelyik viszonteladói partnerétől, majd beszerelteti (ebben segít a Nold, de sok olyan vevőjük van, aki szívesen elbíbelődik vele egyedül is, egy Egyesült Államokban élő nyolcvan év körüli felhasználójuknak például chaten magyarázták el a beszerelést). Ezután mindenki, aki be akar jutni az ajtón, letölti az appot, a tulajdonos pedig eldöntheti, kinek ad a kulcsokból (azaz kikkel osztja meg). Az app használata ingyenes, viszont az üzleti életben előnyöket nyújtó prémium funkciók eléréséhez előfizetés szükséges. Maga az eszköz 129 euróba kerül.
A Nold Open használata nem jelenti azt, hogy azonnal mehet az összes kulcs a fémszelektívbe, inkább egyfajta kiegészítőként működik. „Tipikus példa erre a társasház – mondja Hári Judit, a Nold marketingese (a többiekhez hasonlóan ő is társtulajdonos). – Egy idősebb néni valószínűleg nem okostelefonnal a zsebében mászkál, ő ugyanúgy be fog tudni jutni a kapun kulccsal is.”
Jelenleg ötezer felhasználójuk van. Egyelőre a lakosságiak vannak a túlsúlyban, de egyre több cég is érdeklődik irántuk, negyven szervezet használ Nold Opent, például a Biohair, a Metropolitan Egyetem és a Máltai Szeretetszolgálat.
Időközben viszont rájöttek, hogy számtalan olyan terep van még, ahova kimerészkedhetnek. Olyan közegeket céloznak, ahol nagy a fluktuáció: logisztika, közösségi irodák, Airbnb.
Ez utóbbi kapcsán például gyakori konfliktusforrás a lakóközösségek és a lakást kiadó tulajdonosok között, hogy hetente többször is idegenek fordulnak meg a házban. A Nold viszont csak addig ad hozzáférést egy kulcshoz, amíg a tulajdonosa úgy akarja. Ha valami változás áll be az életben (szakítás, kirúgás, egy lakó kiköltözése), a tulajdonos törölheti a hozzáférést, és nem kell azon aggódnia, hogy közben hányszor másoltathatták le a kulcsát, vagy ki mindenki tudja már fejből a kapukódot. Az alkalmazást időkorláttal is lehet használni, ez akkor hasznos például, ha jön a futár, de nincs senki, aki fogadni tudná. A Nold létrehozott egy webes felületet is, ezt főleg a céges ügyfeleik szeretik, jobban átlátják a kulcsok tucatjainak hálózatát, mint az appon.
A Design Terminal mentorprogramjában dolgoznának tovább az ötleteiken (hamarosan kiderül, beválogatták-e a csapatot).
A Nold Open a véletlenül betoppanó vendégek fogadását is megkönnyíti. „Egyszer úgy alakult, hogy egy ismerősöm pont akkor akarta visszahozni a kölcsönkért bográcsot, amikor már úton voltam nyaralni – meséli Bozsó Gergely, az egyik fejlesztő. – Egyszerűen csak átküldtem neki a garázskulcsot emailben, mondtam neki, hogy szolgálja ki magát. Rányomott, kinyílt, letette a bográcsot, visszazárta, ennyi volt. Ezt a hagyományos kulccsal nem lehet megcsinálni, csak ha ott hagyom a virágcserép alatt.”
Persze ha az ember otthon hagyja a telefonját, az ugyanúgy szívás, mint egyébként. Ilyenkor vagy egy kölcsönkért telefonról, vagy hagyományos módszerekkel intézheti el a bejutást. Telefonlopás esetén pedig hasonlóan kell eljárni, mint amikor az ember bankkártyája tűnik el: értesíti a tulajdonost, hogy minél előbb törölje a kulcsmegosztást. „De ilyenkor általában nagyobb bajod is van, mint hogy letöltötted a Nold appot” – jegyzi meg Ervin.
“Végül magamat ajánlottam befektetőnek”
Mindez nem ment volna befektető nélkül. 2016-ban Ervin felhívta egyik ismerősét (akinek korábban két ház felépítésében is segédkezett), Vidor Győzőt, a Xella Magyarország Kft. ügyvezetőjét, hogy tudna-e nekik befektetőt ajánlani. Győzőt az okosotthonok világa alapvetően hidegen hagyta, szerinte a legtöbb eszköz csak bonyolultabbá teszi az életet. A Nold Open viszont tetszett neki. „Nagy híve vagyok az egyszerű dolgoknak” – mondja Győző. – Láttam, hogy Ervinék kellő tapasztalattal, átgondoltan vágtak bele a projektbe, úgyhogy végül saját magamat ajánlottam befektetőnek.” A Nold 30 millió forintot kapott.
Az összeg fél évig volt elég, fedezte a csapat fizetését és a termékfejlesztést, de volt egy kis ijedtség, miután elfogyott. Gyorsabb növekedésben reménykedtek, kénytelenek voltak lassabb ütemre váltani. A 2016-os csonka évben azért még így is 10,5 millió forint árbevételük volt, 2017-ben pedig már 25,5 millió, ráadásul nyereséggel zárták az évet. 2018-ra a 75 milliós árbevételt látják reális célnak.
Az okoskulcs csak az első lépés. Újabb termékeken dolgoznak.
Befektetőt most nem keresnek. „Nyitottak vagyunk, de nem mindenáron” – mondja Ervin. Egy potenciális jelölttel tárgyalnak, de fontosnak tartják, hogy rá tudjanak állni egy önfenntartó pályára. Felesleges kompromisszumokat nem akarnak kötni.
Addig a hangsúly a marketingen, a sales-en, a piac edukálásán és a külföldi terjeszkedésen van, gyakorlatilag minden erőforrásukat ezekre a területekre fordítják. Felvettek egy nemzetközi piacon is elismert angol származású sales-est (azután kereste meg őket, hogy Nold Opennel kellett bejutnia valahova). Az okosotthon-vonal tehát egyelőre megállt a kapunál, de lakáson belüli prototípusaik már vannak. (Hogy pontosan mik, arról még nem beszélnek.)
Tervekből van bőven, a listán az is rajta van, hogy előbb-utóbb a csapat összes tagja a Noldból éljen meg, egyelőre ez még nincs így. Egy saját irodától sem dőlnének kardjaikba. „Jelenleg nem létkérdés, hogy nyolctól ötig egy helyiségben legyünk. – mondja Judit. – Szabad teret kap mindenki, hogy hol és mikor végzi el a feladatát. A heti meetingek és a tárgyalások szempontjából viszont hamarosan szükségünk lesz egy saját irodára is.”
