Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Építkezés. Fotó: Újház Centrum

Nincs szakember, nincs anyag, brutálisak az árak – mégis felújításba kezd a magyarok fele

Alapanyaghiány, kapacitáshiány, emelkedő árak és hosszú szállítási és kivitelezési idők jellemzik ma a magyar építőipart, amihez a covid miatti alapanyag-átcsoportosítások, az akadozó ellátási lánc és a háztartások kiugró felújítási kedve is közrejátszott; a magyarok fele ugyanis még idén renoválná az otthonát. 

Az Újház Centrum tavaszi Trendriportjában azt vizsgálta, milyen folyamatok alakítják a nemzetközi lakáspiacot, mit tapasztalnak a hazai szakemberek, illetve milyen felújításokat és milyen konstrukciókkal tervez a lakosság.

Európában a lakáspiac az egyik legnagyobb gazdasági szektor. Az Unió 2019-ben a GDP 5,3 százalékát fektette a lakhatásba, és

célja, hogy 2030-ra közel 35 millió épületet újítsanak fel.

A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021 első negyedévében 6153 új lakás épült, 29 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Ezt a kiugrást a tavaly megszűnt 5 százalékosra csökkentett áfa is elősegítette, az Újház Centrum adatai szerint érezhetően csökkent az építkezések száma, mióta a kedvezményes áfát megszüntették.

A régebbi építésű otthonokban idén az állami lakásfelújítási támogatást is igénybe vehetik azok a családok, akiknek van legalább egy, 25 évnél nem idősebb gyereke, aki egy háztartásban él velük, a legfeljebb hárommillió forintos támogatással a magyar háztartások 30 százaléka tervez élni, de a felújítás több szempontból sem lesz egyszerű.

Alapanyaghiány

Bár a készletet és az árakat mozgató változások tőlünk távol történtek, nem kellett sok idő, hogy a hatásuk elgyűrűzzön Magyarországra is. A legjelentősebb hiánnyal acél- és faanyagok beszerzésekor kell számolnunk, ezek ára az elmúlt fél évben 50-60 százalékkal emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a világpiac újraindításához nem voltak elegendőek a készletek, és hogy a vasércbányák-és kohók kapacitása nem tudta lekövetni a megnövekedett igényeket, főleg Ausztráliában és Brazíliában. A fahiányt politikai konfliktusok is okozták, főleg az USA-Kanada és Kína-Ausztrália tengelyen, és fontos volt az is, hogy a tengeri szállítás költségei is megnövekedtek a járvány miatt.  

A tetőfóliázáshoz szükséges műanyagok hiánya is jelentős, ami azért alakult ki, mert a tartalékokat egyik pillanatról a másikra kellett szinte teljes egészében az egészségügy felé átcsoportosítani.

A maszk- és védőruhagyártás szívta fel az alapanyagokat.

Az áremelkedés itt is jelentős, hiszen a polisztirolkereslet továbbra is nagyon erős. Fontos szemponttá vált az, is hogy sok állami szabályozó már előírja a korszerű energetikai megoldások használatát, ez pedig az árakra is hatással van.

Az európai piacot ezen kívül még a ludwigshafeni BASF vegyi üzemének leégése is sújtotta, komoly és elhúzódó hiányt okozott a hőszigetelő-, vakoló- és burkolóanyagok ellátásában. Ez a gyár a teljes európai piac ellátásáért volt felelős vakoláshoz szükséges anyagokban. A márciusi baleset hatásait május végére már részben orvosolni tudták, de a pótlás még mindig nem zökkenőmentes. A drágább és körülményesebb szállítás miatt az anyagokra szükséges várakozási idő is megnövekedett, a hőszigeteléshez szükséges kőzetgyapotra például 8-10 hétre nőtt az átlagos várakozási idő.

Kapacitáshiány

Meglepő számokat mutattak a szakmunkások és kivitelezők körében mért adatok, amelyek szerint hónapokat kell várni a szakemberekre. 63 százalékuk egy új megrendelést 3-8 hónappal előre tud csak elvállalni, párhetes vagy 1-2 hónapos határidővel csak a megkérdezettek 28 százaléka tud dolgozni. Emelkedtek a munkadíjaik is,

az Újház Centrum által megkérdezettek közel fele 11-30 százalékos emelést jelentett be 2021 januárja óta.

A kivitelezői munkadíjak változása, forrás: Újház Centrum

A magyarok fele mégis belevág

Novák Katalin családokért felelős miniszter április végén bejelentette, több mint ezer család már megkapta az otthonfelújítási támogatást, a benyújtott kérelmek száma pedig meghaladta a háromezret. A családonként átlagosan igényelt összeg 1,5 millió forint volt, az elvégzett munkálatok összköltsége pedig ennek kétszerese, vagyis átlagban 3 millió forint.  

Az Újház Centrum reprezentatív, 1467 fős mintával vizsgálta a lakosság terveit, eszerint

49 százalékuk idén felújítást tervez, közülük 30 százalék igénybe veszi a támogatást.

A többség (58 százalék) tervez kivitelezőt felfogadni. Ebből 42 százalék maga is fog munkálatokat végezni a felújítás során, generálkivitelező alkalmazását pedig csak a megkérdezettek 16 százaléka tervezi. A legnépszerűbb munkálat 59 százalékkal a festés/tapétázás lett, de a válaszadók harmada nyílászáró- és burkolatcserét, valamint szigetelést is tervez.

Nagy a megosztottság a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében: a megkérdezettek 58 százaléka teljesen önerőből állja a munkálatok költségeit. 42 százalék pedig azok aránya, akik nem rendelkeznek a
tervezett összeg 100 százalékával.

Ők jellemzően erősen forráshiányosak, és saját bevallásuk szerint mindössze a szükséges összeg 15-40 százalékával rendelkeznek.

Bár a felújításba vágók átlagosan másfél millió forint önerővel rendelkeznek, harmaduk nem szeretne kétszázezer forintnál több saját tőkét felhasználni. Az átlagos felújítási büdzsé 2,4 millió forintnál alakul.

A felújítást tervetők anyagi ereje grafikonon, forrás: Újház Centrum

Borítókép: Újház Centrum

Oszd meg!