Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nézzük őket, és ezért tudnak milliárdokat összefocizni – lista a nagy nyertesekről

A foci globális iparág lett, a top csapatok költségvetésének harmadát, van, ahol a felét teszik ki a közvetítési díjak. Mutatjuk a listát, ki mennyit kaszírozott a tévés meccseken. 

Nem vitás, az hogy a profi futballból iparág lett nagyban köszönhető a televíziózásnak. Már nemcsak akkor beszélünk globális kontextusban a fociról, ha éppen világbajnokság van. A legerősebb bajnokságok kiemelt meccseit simán megnézik ma már annyian, mint egy-egy vébémeccset. Az angol vagy a spanyol bajnokság globális brandek, amik hatalmas új piacokat hódítottak meg az elmúlt években Ázsiában vagy az arab országokban.  A tavalyi év karácsony előtti szuperrangadója a Real Madrid-Barcelona meccs volt, amit szokatlanul nem este játszottak, hanem délután. Ennek a leginkább az a több tízmillió szurkoló örülhetett, akik a világ másik felén követték kedvenceiket.

Miközben a profi foci valóságos pénztermelő gépezetté alakult, a tévézés is átalakult – az online csatornák (Netflix, HBO GO) térnyerésével egyre fontosabbak lettek a saját tartalmak és az élő, megismételhetetlen események közvetítései. Utóbbiakat nincs értelme utólag “letorrentezni”, vagyis az egyik legjobb tartalomtípus arra, hogy a digitális kor szülöttei leüljenek a tévé elé. Ha a topsportot valaki jó minőségben akarja élvezni, akkor azért fizetnie kell (persze engedély nélkül, online ezeket is streamelik sokan, de ezeknek a minősége jellemzően rossz).

Összeszedtük, mennyit kerestek az európai topcsapatok a 2016/17-es, vagyis az előző idényben a tévéközvetítések díjából. Elég jól látszik, hogy a legnagyobb tévés piac a brit, ők vannak az élmezőnyben. Sőt, a különbség elképesztő. A tavalyi szezonban mindenkit végig verő Real Madrid (ők az európai Szuperkupa- és a BL címvédői, decemberben húzták be a klubvilágbajnoki címet is) csak 10. a listán, még az ősi rivális Barca is megelőzi. (Érdemes tudni, hogy az angol szövetség jóval kiegyenlítettebben osztja vissza a csapatoknak a közvetítési díjból befolyó összeget, mint a spanyol – így próbálják ellensúlyozni a nagy klubok anyagi erőfölényét.)

Fontos, hogy csak az adott ország szövetsége által visszaosztott közvetítési jogdíjakat vettük figyelembe (tehát az európai kupaküzdelmek után kapott pénzeket nem). A grafikán egy színnel jelöltük az azonos bajnokságban játszó csapatokat.

Az európai foci élcsapatainak bevételében jellemzően 30-40%-ot tesz ki a közvetítési díj. Az abszolút nyertes ebből a szempontból a Juventus, ha ugyanis minden egyes tételt ideveszünk, amit közvetítésekért kapnak (online csatornák, rádió, UEFA), akkor az innen befolyó összeg a csapat költségvetésének több mint 50%-át teszi ki. Az UEFA a televíziós piacok méretét is figyelembe veszi, amikor a Bajnokok Ligája kupasorozatból keresett pénz visszaosztásáról dönt (innen csak a tavalyi év adatait tudjuk, amikor a Juventus mellett csak egyetlen olasz csapat jutott be a BL-be, ezért is lehet, hogy az olasz csapat több mint 100 milliót kaszírozott innen, amit mérlegükben a média – és közvetítési jogok soron számoltak el).

Oszd meg!