A G7 szerint egyszerű trükkel gyarapodik tovább Mészáros Lőrinc, Szíjj László és társaik vagyona.
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja – írja a G7.
A gazdasági lap szerint a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszert az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény segítségével oldják meg. Ez olyan értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Az ilyen papírok tulajdonosai a profit jelentős részét, nem ritkán a 95-99 százalékát is megkaphatják úgy, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
Ilyen papírok játszhattak szerepet például abban, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel cégbirodalmából 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.
A nyilvántartásokban nyomtalan maradhat
A G7 által leírt gyakorlat az, hogy a strómancégek a sokmilliárdos állami szerződések megkötése előtt ilyen osztalékelsőbbségi részvényt bocsátanak ki, alacsony értékben, melynek tulajdonosa a végső haszonélvező.
Ezzel a módszerrel az oligarchák neve nem kerül be a nyilvános adatbázisokba, nem ismerhető meg, hova mennek a nagy pénzek, és mindez még teljesen legális is. A hatályos törvényi környezet szerint ugyanis minden érdemi céges változást jelezni kell a cégbíróságnak, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni.
A cégbíróság mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is lehetne nyoma a tulajdoni hányadokat érintő változásoknak, néhány éve ők is vezetnek nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról, amelyhez az adatokat ráadásul a bankok küldik – azaz a vállalkozások tulajdonosai nem tudják megakadályozni az adatok nyilvánosságra kerülését. Csakhogy a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van.
Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot.
Ha a részvényeket kinyomtatják, akkor ráadásul a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs.
„A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát”
– fogalmaz a cikk. A G7 több tucat olyan kormányközeli vállalatot talált, amely a közelmúltban osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki, vagy valamilyen más módon torzította el az osztalékfizetését. Csak néhány példa:
- Mészáros Lőrinc így veszi fel a nyereség felét a gyerekei nevén lévő Fejér B.Á.L. Zrt.-től.
- Az elmúlt öt évben 150 milliárdos állami megrendelésekkel felhízott Soltút nevű építőipari cég is ezzel a módszerrel folyatta át Szíjj Lászlóhoz 50 milliárdos profitja java részét.
- Szíjj László nemcsak felvesz, hanem ad is: a Duna Aszfalt nyereségének felét küldi tovább, a Minerva alapkezelőbe, ugyancsak osztalékelsőbbségi részvénnyel.
- a fent is említett esetben Jellinek István cégbirodalma 2019 és 2022 között 27 milliárd forintot adhatott át Tiborcz István cégeinek.
