A stadionátadások évtizede. Nagyjából így foglalható össze annak a durván 600 milliárd forintnyi közpénznek a sorsa, amit 2014 óta összesen 26 (majdnem 27) stadion építésére kiszórt a kormány.
Mi történt? A G7 összegyűjtötte az eddigi beruházásokat. A Nyíregyháza Spartacus FC arénája, ha végre elkészül (a döcögős projektről is részletesen írnak a cikkben), a 27. lezárt stadionprojekt lesz az országban 2014 óta. Az összes ilyen beruházásra durván 600 milliárd forintnyi közpénz ment el ebben a tíz évben.
Miért fontos ez? Azért, mert ennek a közpénznek egy része nyilván elmehetett volna másra, akár hasznosabb dolgokra is. Az elmúlt tíz évben szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben, de még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára. A hazai labdarúgó-létesítmények modernizálása nem volt teljesen indokolatlan: a korábbi évtizedekben elhanyagolt stadionok többsége nagyon durván lepukkant, néhány közülük konkrétan életveszélyes volt, köztük az egykori Népstadion is.
2019-ben költöttünk legtöbbet, 173 milliárdot stadionokra. Forrás: G7
Kontextus. A stadionátadások évtizede stílusosan Felcsúton kezdődött 2014 áprilisában. A Pancho finanszírozása azonban még nem direkt kormányzati döntés alapján és nem közvetlenül a költségvetésből történt. A létesítményt ugyanis tao-támogatásokból fedezte az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc vezette helyi focialapítvány. Bár a miniszterelnök közpénzről alkotott furcsa elképzelései alapján a tao-támogatás nem állami forrás, a Kúria szerint az, így a felcsúti stadion volt az első közpénzből felhúzott aréna az Orbán-érában. Valójában azonban ekkor már megvolt a központi szervezett kerete is az ilyen beruházások finanszírozásának. Olyannyira, hogy az első, „egyedi kormánydöntés alapján” megépített létesítményt, a közel 13 milliárd forintból felhúzott debreceni Nagyerdei Stadiont szűk két héttel a felcsúti avató után adták át, augusztusban pedig a Fradi – szintén kormánydöntés alapján finanszírozott – új arénája, a Groupama is elkészült. Emellett a kormány elindította a nemzeti stadionfejlesztési programot, amely a kisebb projekteket fogta össze, összesen közel két tucatot.
Mi jön ezután? A 2010-es évek boomja után jött némi szünet. Bő három éve, 2021 elején már az MLSZ elnöke, Csányi Sándor is úgy nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő nagyberuházások lezárása után nincs szükség további stadionok építésére. A kormányzat azonban valószínűleg nem így gondolta. Az MLSZ legutóbbi kiadványában (pdf) ráadásul a nyíregyházi mellett még további négy stadionprojekttel számolt: Békéscsabán, Siófokon, Dorogon és Sopronban is terveztek újabb fejlesztéseket, összesen több mint 11 milliárd forint értékben.
