Üzlet

Vigyázó szemetek Berlinre vessétek

Bassola Bálint
2021. december 08. 8 perc olvasás

Kész a részletes német kormányprogram: a hazai gyakorlatra is hatással lehet, hogy milyen megújított szerepet szánnak a versenyjognak Németországban. Vendégszerzőnk írása.

Vigyázó szemetek Berlinre vessétek! – az egész világ és különösen Európa hetekig lélegzetvisszafojtva várta a német koalíciós tárgyalások eredményét. A minap végre felszállt a fehér füst: a házasulni készülő felek – a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek – közzétették részletes elképzeléseiket arról, hogy az elkövetkező négy évben milyen program mentén kívánják kormányozni Németországot.

A német versenyjog komoly tekintélynek örvend a fejlett világban és meghatározó befolyása van az európai uniós versenyjogi jogalkotásra és ítélkezési gyakorlatra is. Éppen ezért érdemes szemügyre venni, hogy a közel kétszáz oldalas, rendkívül ambíciózus szövetségi koalíciós szerződés milyen megújított szerepet szán a versenyjognak a rohamtempóban fejlődő digitális világban

és abból mi, magyarok milyen következtetéseket vonhatunk le.

Célkeresztben a Big Tech

A német koalíciós szerződés egyik legfontosabb gazdasági pontja az, hogy a versenyjogot és a versenyfelügyeletet a digitális világ kihívásaira figyelemmel kell modernizálni és megerősíteni. Ennek érdekében a versenyjogi eljárásokat hatékonyabbá kell tenni, valamint azokat az online piacok speciális sajátosságait figyelembe véve kell lefolytatni úgy, hogy ne akadályozzák az innovációt és elősegítsék a fenntarthatóságot és a magas szintű fogyasztóvédelmet.

Ehhez az új német kormány erősebb jogköröket kíván adni a német versenyhivatalnak (Bundeskartellamt) a digitális platformokkal szemben.

Ezek az ambíciók különösen annak fényében fontosak, hogy a német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) jelenleg is vizsgálódik az Apple, az Amazon, a Facebook és a Google versenyellenes piaci gyakorlataival szemben.

Európai uniós szinten az új német kabinet célja, hogy megakadályozza a digitális piacokon azokat a – különösen a Big Tech konszernek (Google, Amazon, Apple, Facebook, Microsoft) által előszeretettel alkalmazott – felvásárlásokat, amelyek kizárólagos célja az, hogy a fúziót követően elfojtsa a versenytárs innovációjának továbbfejlesztését (ún. killer acquisition).

Gyógyír az eljárásokra

Ugyancsak a megújítás mellett szól, hogy a versenykorlátozásokat vizsgáló eljárások Németországban is gyakran elhúzódnak, és évekkel később próbálnak versenyjogi eszközökkel orvosolni olyan vállalati magatartásokat, amelyeket a gazdasági valóság már régen felülírt.

Az Európai Unióból jó példa erre a Google keresőmotoros ügye, amelyen az Európai Bizottság hét évig dolgozott, mielőtt kiszabta 2,42 milliárd eurós bírságát.

A hazai gyakorlatból ebbe a körbe sorolható az a versenyfelügyeleti eljárás, amely több éve vizsgálja a Magyar Telekom és a Telenor között létrejött, szélessávú telekommunikációs szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikra és frekvenciáikra vonatkozó együttműködést.

Ezenkívül annak jogszabályi környezetét is ki kell alakítani, amelynek mentén a versenyhatóság bátrabban alkalmazza – különösen a digitális gazdasági szférában – az ideiglenes intézkedés lehetőségét annak érdekében, hogy feltételesen megtiltson olyan piaci gyakorlatokat, amelyek helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a versenynek. Ezt az elképzelést a magyar jogalkotónak is érdemes lenne megszívlelnie, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy

a Gazdasági Versenyhivatal rendkívül ritkán tesz ilyen lépést (a közelmúltban az Orangeways honlapját záratta be ezzel a versenyjogi eszközzel).

Az európai mamutok szertefoszlott álma

Az európai digitális mamut konszernek létrehozása érdekes ütközőpont az új és a távozó német kormány közt. A távozó nagykoalíciónak négy évvel ezelőtt komoly terve volt arra, hogy versenyjogi szabályozási környezet átalakításával támogassa az olyan, európai digitális mamutok létrejöttét, amelyek fel tudják venni a versenyt amerikai és más globális riválisaikkal (Facebook, Google, Amazon és mások) szemben.

Mivel ez az elképzelés láthatóan nem valósult meg,

a most hivatalba lépő német kormány immár a digitális start-up világra kíván koncentrálni:

egyszerűsíteni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket az ilyen vállalkozásokba, tőkeinjekciókat szándékozik nyújtani pályázatok útján, elő szeretné segíteni a start-upoknál dolgozó munkatársak üzletrész vásárlási lehetőségeit, sőt kiemelten tervezi támogatni a női start-up alapítók piaci érvényesülését is.

Kapuőrök, vigyázzatok

A jövőbeli német kormány egyértelműen hitet tesz a digitális piacokról szóló európai uniós rendelet szigorú alkalmazása mellett. Az ún. „kapuőrnek” tekintett digitális platformok, tehát azok a szolgáltatók, amelyek nagy számú fogyasztót és kereskedőt kötnek össze az online térben (például: Amazon), számíthatnak arra, hogy piaci gyakorlataikat a német versenyhatóság árgus szemmel fogja vizsgálni és azonnal be fog avatkozni, ha ezek a vállalatok visszaélnek a helyzetükkel.

Tanulságok magyar szemmel

A német szövetségi koalíciós megállapodás értelmében a digitális platformok (web, okostelefonok, stb.) működési mechanizmusai révén felszínre törő kihívások megfelelő versenyjogi kezelése miatt a német versenyhivatalnak fokozottabb ellenőrzést kell kifejtenie.

Az online szféra versenyjogilag szorosabb felügyelete az Európai Bizottság, mint uniós versenyhatóság által megfogalmazott prioritás is. Így pedig várható, hogy a magyar versenyhivatal szintén további eljárásokat fog indítani a digitális platformok versenyjogi vizsgálata érdekében. A Booking.com, a szállás.hu és egyes más vállalatok ellen a GVH már folytatott eljárást, a Google-lal szemben pedig folyamatban van egy erőfölényes vizsgálat.

Lépéskényszerben vagyunk

Ahhoz azonban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal csak olyan piaci gyakorlatokat támadjon, amelyek a verseny védelme szempontjából tényleg relevánsak, érdemes lenne további erőforrásokat csoportosítania a digitális világban rejlő versenyjogi aggályok feltérképezésére.

Elismerendő, hogy a GVH láthatóan felismerte ennek jelentőségét, azonban az eddigieken túl szükséges lenne, hogy újabb piacelemzéseket végezzen, illetve ágazati vizsgálatokat indítson például az e-kereskedelem, egyes online piacok, valamint a digitális B2B platformok területén.

Mindezt annak érdekében, hogy feltárhassa: valamely piacon torzul-e a verseny erőfölénnyel való visszaélés vagy kartell miatt, továbbá indokolt-e az adott terület jogalkotási eszközökkel történő szabályozása.

Mesterséges intelligencia és algoritmusok

Valószínűleg mindannyian tapasztalhattuk már, hogy egyes online szolgáltatók – például légitársaságok – árai akár óráról-órára változhatnak.

A verseny folyamata szempontjából különösen érdekes lesz, hogy a GVH a jövőben hogyan fogja megítélni az ilyen jellegű, a fogyasztói kereslet és a versenytársak kínálatától függő dinamikus árazást elősegítő algoritmusok alkalmazását. Az is fontos iránymutatással fog szolgálni a Google szolgáltatásait igénybe vevő vállalatok számára, hogy a GVH milyen döntést hoz majd a keresőóriás ellen jelenleg folyamatban lévő eljárásban.

Ugyancsak érdemes figyelni arra, hogy a GVH hogyan fejleszti tovább álláspontját a „Big Data” kapcsán.

E tekintetben irányadó lehet, hogy a német Bundeskartellamt a közelmúltban arra a következtetésre jutott: a közösségi oldalak piacán domináns Facebook által harmadik forrásokból – például a WhatsAppról vagy az Instagramról származó – adatok gyűjtése és kiértékelése erőfölénnyel való visszaélést valósít meg.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A német szövetségi koalíciós szerződés azt is egyértelműen kimondja, hogy a kormány nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a gazdasági jellegű visszaélések szankcionálására.

Ez a kitétel meglátásom szerint a kartellbírságok növekedését és az erőfölénnyel való visszaélés miatt kirótt szankciók szigorodását vetíti előre.

Bassola Bálint, versenyjogra specializálódott ügyvéd, Bassola Ügyvédi Iroda

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Claudio Schwarz // Unsplash