Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Nem veszik el, de élvezetesebbé teszik munkánkat az új a robotok

Az ABB szerint ez már a Negyedik Ipari Forradalom, amely megnyitja az utat a robotika új aranykora felé. Azt mondják, nem kell félnetek jó lesz.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A robotika nagy utat tett meg 1961 óta, amikor New Jersey-ben kifejlesztették az első ipari robot prototípusát. 1974-ben, az ABB Björn Weichbrodt vezette munkacsoportja megalkotta az IRB 6-ot, a világ első kereskedelmi, mikroprocesszor vezérlésű robotját, amely mintául szolgált a mai ipari robotok fejlesztéséhez.

bjorn-weichbrodt-az-elso-irb-6-tal

Björn Weichbrodt az első IRB 6-tal 

Azóta a robotika óriási fejlődésen ment keresztül. A robotok alkalmazása teret nyert minden iparágban, az autógyártástól a logisztikáig. A közgazdászok kiszámították, hogy a robotok 1993 és 2007 között évente 0,36 százalékkal növelték a munkatermelékenységet, azaz többel, mint a termelés gépesítése céljából alkalmazott gőzgépek, amelyek az 1850 és 1910 közötti időszakban évente 0,34 százalékkal javították a munkatermelékenységet.

Napjainkban a gépi tanulás („machine learning”) gyors fejlődése forradalmasítja a robotikát.

A PwC által készített egyik tanulmányban a kutatók úgy számolnak, hogy a gépi tanulás 2030-ra 15,7 trillió dollárral járul majd hozzá a világgazdaság teljesítményéhez. Ez az összeg nagyobb, mint a világ két leggyorsabban fejlődő gazdaságával rendelkező Kína és India együttes teljesítménye.

A gépi tanulás alkalmazásából eredő nyereséget és előnyt elsősorban az automatizált folyamatok és a magasabban képzett munkaerőnek köszönthető nagyobb rugalmasság biztosítja majd. Nőni fog a fogyasztás is, mivel a vevők több testreszabott, egyedi és magas minőségű terméket fognak vásárolni. Az Accenture jelentése szerint a Kínához hasonló országokban, amelyekben a GDP nagy részét a gyártás állítja elő, a növekedés üteme 1,6 százalékponttal erősödhet.

cover

Érdekel a mesterséges intellgiencia, a tech, a tudomány és a jövő? Keresd a Forbes Nextet az újságárusoknál!

Az ipari robotika és a mesterséges intelligencia ötvözése nyomán megjelennek a hálózatba kapcsolt robotok. Ez a fejlesztés óriási lehetőséget rejt magában. Jelenleg az ipari robotok csupán 2 százaléka kapcsolódik távoli monitoring központokhoz.

A növekvő teljesítménnyel és egyre több képességgel rendelkező robotok az idő során egyre megfizethetőbbé váltak az iparágak számára.

A Nemzetközi Robotika Szövetség jelentése szerint a roboteladások 2015-ben 15 százalékkal növekedtek, amely a valaha feljegyzett legnagyobb éves forgalombővülésnek felel meg.

Az ABI Research szerint az értékesített ipari robotok száma az Egyesült Államokban egy évtizeden belül 300 százalékkal fog növekedni. Az ipari robotok világpiaci értékesítése 2025-re várhatóan megháromszorozódik. Az ipari robotok legnagyobb felvevő piaca Kína lesz.

Az ABB, amely 1974 óta több mint 300 000 robotot értékesített, felkészült a jövőre. Gyors ütemben bővíti a robotika divíziójának szakembergárdáját. Az ABB világszinten átlagban három főt vesz fel naponta ehhez a divízióhoz.

A gépi tanulást alkalmazó robotok egyre többet segítenek majd az embereknek a munkavégzésben. Az ABB kifejlesztette YuMit, a világ első igazán együttműködő robotját, amelyet arra terveztek, hogy emberek mellett dolgozzon a szerelősoron. YuMi a szenzoraival érzékeli, mikor kerül az útjába valaki, így nem jelent veszélyt az emberre. Ez jelentős előrelépést jelent a robotok korábbi generációjához képest, amelyek erre nem voltak képesek, emiatt kerítésssel kellett védeni tőlük az embereket.

yumi

YuMi, az első emberekkel együttműködő, kétkarú ipari robot

A robotok a jövőben átveszik azokat a munkaköröket, amelyeket az emberek már nem kívánnak ellátni, és új munkaköröket is teremtenek majd. Az 1000 alkalmazottra vetített telepített robotok számát tekintve az élen Dél-Korea, Japán és Németország áll. Ennek ellenére ezek az országok a világ legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedhetnek.

A McKinsey Global Institute szerint a jövőben az állások több mint 90 százalékát nem lehet majd teljes mértékben automatizálni.

Inkább az a tendencia nyer majd teret, hogy az emberek és az robotok egyre több területen együtt dolgoznak. A gépi tanulás és az információtechnológia olyan új üzleti modelleket is teremt, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a munka világában.

A vállalatoknak a dolgozóik képzésébe kell invesztálniuk, hogy magasabb szakmai színvonalat és jobb fizetést érhessenek el, illetve növekedjen a munkahelyi elégedettségük. Már vannak példák az ilyen messze ható munkaerőpiaci változásokra: a kombájnok megjelenése megszüntetett számos mezőgazdasági munkakört, azonban a munkájukat elvesztő dolgozók végül összeszerelő sorok mellett vagy más gazdasági szektorokban találtak állást.

Az ABB szerint a Negyedik Ipari Forradalom megnyitja az utat a robotika új aranykora felé, amelyben lehetővé válik majd a termelékenység javítása számos iparágban, és átalakul, jobbá válik a munkahelyi életünk. Az intelligensebb robotokkal dolgozó képzett alkalmazottak segítségével valóra válik a jobb jövő ígérete.

 

"A kő nem lesz könnyebb, ha pehelynek nevezem és az ember sem jobb, ha istennek hívom."