Több száz résztvevő küldött be pályamunkát a svéd Global Challenges Foundation nevű alapítvány pályázatára, aminek összdíjazása ötmillió dollár volt. A stockholmi alapítványt az a magyar Szombatfalvy László alapította, aki 56-ban nincstelen menekültként érkezett Svédországba, aztán kitartó munkával végül milliárdosként vonult vissza.
A pályázatot ezelőtt két évvel írta ki az alapítvány, azzal a céllal, hogy megtalálják azt a globálisan alkalmazható modellt, aminek segítségével az emberiséget fenyegető legnagyobb kockázatokat mérsékelni lehet, vagy akár meg is lehet szüntetni őket (ilyenek a szegénység, a háború, a klímaváltozás és a népességnövekedés).
A cél ambíciózus volt, és ezt László is tudta. Idén márciusban felkerestük őt stockholmi otthonában, ahol többek között a projektről is beszélgettünk, és ahol megkérdeztük, hogy mi lesz, ha nem lesz győztes, megy-e a levesbe az egész program.
“Dehogy, akkor megpróbálunk több pályázatból összerakni egy használhatót. Ha előbb vagy utóbb lesz egy olyan modellünk, amire azt mondjuk, ezt érdemes lenne megvalósítani, akkor azon fogunk dolgozni, hogy eladjuk a politikusoknak és az embereknek” – mondta.
A cél valóban túl ambíciózusnak bizonyult, múlt héten zárták le a kiírást, de nem hirdettek győztest, viszont a zsűri alapján legjobb háromnak ítélt pályamunkát benyújtó jelentkezők fejenként hatszázezer dollárt kaptak, ők az alábbi témakörökben dolgoztak:
Az ENSZ reformja
László szerint az ENSZ ugyan nem rendelkezik a megfelelő erővel, de még mindig ők azok, akiknek a szervezettsége lehetővé teszi, hogy változtatásokkal ugyan, de hatékonyan lépjen fel a kockázatokkal szemben. Erre a gondolatmenetre épített az a csapat, akik az ENSZ reformján dolgoztak, és olyan megállapításokra jutottak, hogy a szervezet Közgyűlésébe közvetlen szavazással lehessen beválasztani a képviselőket, illetve hogy létrejöjjön egy második kamara, ami kifejezetten a civil társadalmi ügyekkel foglalkozik, és aminek a jogköreit a közgyűlés folyamatosan tágítani tudja az idő előrehaladtával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsába egy 24 főből álló, a Közgyűlés által delegált végrehajtó tanács ülne be, ami lényegében a BT-t felügyelné. A szervezet hadsereget állítana fel, és a nemzetközi jog lenne az irányadó a döntésekben. A nemzetek közötti konfliktusok rendezéséhez a Nemzetközi Bíróság, vagy egy ahhoz hasonló testületet kellene használni, kötelező módon.
Szombatfalvy László (középen) és a három legjobb pályamunka szerzői (Kép:Global Challenges Foundation)
Az ENSZ fiatalítása
Egy ENSZ-munkatárs meglátása szerint a szervezet hatékonyabban működne, hogy ha a régi, nemzetállam-centrikusság helyett a vállalatok és NGO -k lennének a középpontban, és több lenne a fiatal a szervezetben. Kiindulási alapnak az ILO-t, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet tekintik. Az ENSZ a fejlesztéseit a szervezetbe került vállalatok és NGO-k segítségével vinné véghez, nekik versenyezniük kéne egymással, hogy elnyerjenek egy-egy projektet. Azzal, hogy kvázi alvállalkozók kapnak meg kisebb feladatokat, az ENSZ-nek több erőforrása marad arra, hogy azokat a konfliktusokat kezelje, amikhez kell egy ekkora szervezet, mert más nem képes rá.
Mesterséges intelligencián alapuló globális kormány
A harmadik díjazott már egy fokkal futurisztikusabb szemszögből nézte a feladatot, egy blokkláncra épített modellt írt le, ahol megférnek egymás mellett a nemzetállami politikák és a globális célok is, és alapvetően a részvételi demokráciát erősítené, ahol az alulról jövő kezdeményezések sokkal hatékonyabb környezetben fejlődhetnének tovább . Az igazságszolgáltatásban olyan algoritmusokkal dolgoznának, melyek kizárják a korrupció lehetőségét.
A Global Challenges Foundation azt írja: a díjátadó egyben egy új időszak kezdete is, most azon fognak dolgozni, hogy a három pályamunka további finomhangolásával létrejöjjön egy olyan egységes modell, melyet a novemberi Paris Peace Forumon (ez a globális kormányzatokkal foglalkozó politológusok, politikusok és NGO-k évenkénti gyűlése) prezentálni tudnak. /Az összes pályamunka teljes terjedelmében elérhető ezen a linken/
Kicsoda Szombatfalvy László?
Budapesten nőtt fel, a második világháborút a fővárosban vészelte át. Egyik fiútestvérét elvitték az oroszok, nem tudja, hol és mikor halt meg. 56-ban menekült Svédországba, ahol először bűvészként, majd betanított munkásként dolgozott, később könyvelt a Shell olajvállalatnál, mellette pedig tőzsdézni kezdett. A tőzsdekrach előtt kiszállt, ezzel megmentette addigra többszázmillió koronás vagyonát, majd egy ingatlanos vállalatban vett részvényeket, amik azóta is szépen mennek. A háború viszontagságait nem felejtette el, és egyre többet olvasott a globális felmelegedésről, és elhatározta, hogy tenni fog valamit. Vagyonát megfelezte feleségével, aki nem hitt a céljaiban, és a saját részét a Global Challenges Foundation nevű alapítványba tette. A teljes portré és interjú a Világ milliárdosai c. különszámunkban olvasható!
