Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nem lebontani, felújítani kéne. Mégis elpusztulhat a Budai Vár ikonikus épülete?

Ha azt mondjuk, hogy elpusztulhat egy villamos teherelosztó épülete, mindez viszonylag kevés embert hoz lázba. De ha azt mondjuk, veszélyben a modern magyar építészet egyik emblematikus alkotása, akkor talán érdemes fölkapni a fejünket. Virág Csaba építész remekműve nem először kerül veszélybe, most egy teljes szakma mutatta meg, hogy lenne ötlete a hasznosításra.

Az Országos Villamos Teherelosztó épülete 1974 és 1979 között épült a Bécsi kapu tér, illetve a Magyar Országos Levéltár közvetlen szomszédságában. Az ötszintes, acélvázas szerkezetű épület egyszerre látott el ipari és irodai funkciót: egykor innen irányították az ország teljes elektromos hálózatát.

Építésze, Virág Csaba, meg sem próbált egy kitalált, historikus stílusban alkotni, az épület minden részlete hemzseg a színvonalas, kortárs megoldásoktól. Az alumínium függönyfalas homlokzat visszatükrözi a levéltár historizáló részleteit, az előtérben a vári házak gótikus ülőfülkéi köszönnek vissza. Igen, ezek mára nem kortárs megoldások, és igen, az épület állaga lehetne jobb is. De egyszer ez a korszak is védendő érték lesz, még ha ez ma futurológiának tűnik is.

Fotó: Gulyás Attila

Jó, de mit csináljunk vele? Ötlet, az lenne rá

A környékbeli műértők véleménye megoszlik az épület értékeit illetően, a szakmáé nem. Mint Somogyi Krisztina építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató, az Építészfórum egyik főszerkesztője megjegyzi: „példás, ahogyan a beavatkozás modern eszközökkel reflektál a történeti kontextusra, miközben maradéktalanul megfelel a feléje támasztott funkcionális elvárásoknak is. Ez pontos gondolkodást, jó arányérzéket és egy kiegyensúlyozott szellemiségű, kreatív alkotót feltételez.”

A kormány 2016-ban döntött a lebontásról, de az építészszakma széleskörű összefogása akkor megakadályozta ezt. A kérdés a járványhelyzet árnyékában újra aktuálissá vált.

A megkezdett bontásról értesülve a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) nagyszabású aláírásgyűjtésbe kezdett, az Építész Szakkollégium pedig ötletpályázatot írt ki. „Virág Csaba többszörös Ybl-díjas építész pályája a ’60-as években indult és több mint 50 évig dolgozott. Kijelenthetjük, hogy a modern magyar építőművészet egyik »legextravagánsabb fenegyereke« volt. Mindig új utakat keresett, munkássága példaértékű a mai napig” – olvashatjuk a MÉSZ állásfoglalásában. Az ötletpályázat pedig nem várt megmozdulást hozott:

a felhívásra néhány nap leforgása alatt 36 pályamű érkezett, megmozgatva a legnevesebb hazai építészműhelyeket, fiatal irodákat és tapasztalt szakembereket egyaránt.

Az ötletek között találunk növényházat, építészeti és design múzeumot, uszodát, fürdőmúzeumot, passzívházat és műteremházat is.

Fotó: Gulyás Attila

„Rengeteg zseniális ötlet jött ideiglenes és hosszú távú hasznosításról, figyelemfelkeltő képek a ház szépségéről, montázsok, gifek, grafikák, és persze karikatúrák, mert hogy is lehetne ezt a helyzetet máshogy elmondani” – írják a Műegyetem legrégebben működő lapja, a Megfagyott Muzsikus oldalán.

Mit vétett?

A művészet története tele van olyan sztorikkal, amikor a jelenkor megpróbálta elpusztítani a közelmúlt építészeti örökségét. A barokk korban irtották a gótikát, Adolf Loos ki nem állhatta a historizmust. Nos, a Budai Vár különösen sokat szenvedett a II. világháború pusztításaitól, a foghíjtelkeket pedig a korszak legjobb építészei pótolták – kortárs módon.

Virág Csaba épületének bűne, hogy egy olyan kor terméke, amit könnyebb nem szeretni, mint megérteni.

Bár az elmúlt években többször is felmerült a pusztítás ötlete, még a politika világában is felismerték néhányan, hogy attól, hogy valami a második világháború és a rendszerváltás között épült, még lehet értékes. Eddig. A járványhelyzet kedvez a csendes kis pusztításoknak, a Kaspó Show árnyékában el lehet tüntetni olyan alkotásokat, amelyet – egy felújítás után – turisták keresnének fel.

Le Corbusier épületeiért sem rajongtak a kortársak, ma már föl sem merülhetne, hogy hozzáérjenek. Az igazi újítók megértéséhez mindig kell néhány évtized, kérdés, hogy ezt itthon megadjuk-e ennek a generációnak.

Borítókép: Gulyás Attila

 

„Egy gyufaszálat sem számolok el a cégben, a telefonom is a saját nevemen van.”

Holló Gábor, milliárdos, a Hírkereső.hu alapítója