Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Matthew Bennett / Unsplash

Nem csak nálunk probléma a nyugdíj, Európában máshol is csak minden második ember tesz félre

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása, Magyarországon az átlagosnál rosszabb a helyzet bár a megtakarítással nem rendelkezők túlnyomó többségét érdekelné a dolog.

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe a napokban mutatta be Brüsszelben azt a reprezentatív felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A felmérésben részt vett a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) is. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi.

Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az embereket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszüntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.

A nem megtakarítók 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek százaléka magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok.

Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46 százalék) és a rugalmas kivételeket (30 százalék) preferálja az egyösszegű kifizetés (19 százalék) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

Ami a nyugdíjmegtakarítással kapcsolatos információkat illeti, a válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64 százalék), mind a szerződést követően (51 százalék). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információkat. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak. A megkérdezettek 67 százaléka ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.


 

Néha kedvesnek kell lenned magadhoz egy vereség után.