Egy szerdán közölt ENSZ-jelentés szerint, több mint 4 billió dollárba kerülhet a világgazdaságnak a nemzetközi turizmus összeomlása a koronavírus-járvány alatt. Ez pedig azért jelentős probléma, mert a világ országai között egyenetlenül eloszló teher leginkább az alacsony bevétellel rendelkező országokat érinti, akik így képtelenek például a saját biztonságukhoz szükséges mennyiségű covidvakcinát biztosítani a lakosaik számára.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának, valamint az ENSZ Turisztikai Világszervezetének tanulmányából az amerikai Forbes szedett ki érdekes megállapításokat, e szerint:
- Az utazások jelentős visszaesése a pandémia következtében 2,4 billió dollár globális veszteséget okozott a turizmusnak és a hozzá közeli szektoroknak 2020-ban.
- Az idei veszteségek – dacára a fejlettebb országokban elért magas oltási arányok mellett fellendülő utazásoknak – is várhatóan 1,7 és 2,4 billió dollár között lesznek.
- A vakcinák egyenlőtlen elosztása a világ országai között fokozza a világjárvány negatív gazdasági hatásait. A beszámoló szerint a globális veszteségek 60 százalékáért a fejlődő országokban kieső turizmus a felelős.
- Amíg a magas átoltottsággal rendelkező országokban, mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország várhatóan gyorsabban javul majd a helyzet, szakértők szerint a turisztikai szektor egésze nem fog teljesen magára találni legalább 2023-ig.
- A visszarendeződés legfőbb akadályai jelenleg az utazási korlátozások, a vírus gyenge kontrollja és az utazásokkal szembeni általános bizalmatlanság, amin a magas átoltottsági arány és a védettségi igazolványok rendszere javíthatnak.
- „A vakcinázás felgyorsítása, és ezáltal a közösségek védelme és a turizmus biztonságos újraindítása elengedhetetlen a munkahelyek helyreállítása és a szükséges erőforrások megteremtése érdekében, különösen a fejlődő országokban” – állítja Zurab Pololikashvili, az ENSZ világturisztikai szervezetének (United Nations World Tourism Organisation) főtitkára.
A legjobban megütött szektor
Nem kérdés, hogy a turisztikai ipar a pandémia egyik legjelentősebb áldozata – az utazási irodák, légitársaságok, szállodák és vendéglátóipari cégek nagy része kénytelen volt hónapokra bezárni a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozások alatt. Az utazással szembeni bizalmatlanság és a limitált lehetőségek megbénították a nemzetközi turizmust még a fellendülő országokban vagy ott is, ahol azért nem zárták le a létező legnagyobb szigorral a határokat.
A magas átoltottsággal rendelkező, az idegenforgalomtól nagy mértékben függő országok – például Görögország és Spanyolország –, amelyek már részben újranyitottak, most trükkös választás előtt állnak.
Egyszerre kell megküzdeniük a koronavírus gyorsan terjedő delta variánsával, és fenn kell tartaniuk az ipart.
A legrosszabb forgatókönyv is optimista volt
Az ENSZ most becsült veszteségei sokkal nagyobbak, mint amire egy éve számítottak. Akkor a globális veszteségeket egy 12 hónapos leállás esetén 1,2 és 3,3 billió dollárra becsülték. „Még az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) tavaly előrejelzett legrosszabb forgatókönyve is optimistának bizonyult – írja a jelentés –, hiszen a nemzetközi utazás mértéke még 15 hónappal a pandémia kezdete után is alacsony.”
A tanulmány országokra lebontva is közöl adatokat: a turizmus visszaesése csak az Egyesült Államokban akár a GDP 2,1 százalékát is elviheti, de ha nagyon optimistán számolnak, akkor is legalább 1,1 százalékkal zsugorodik az ország GDP-je.
Magyarországra nincs külön adat, de Kelet-Közép-Európára úgy becsülik, hogy 2,5–3,5 százalékos is lehet a turizmus leállása miatti GDP visszaesés.
Nyitókép: A budapesti Liszt Ferenc Repülőtér üresen / Budapest Airport
