Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak.
Mi történt? Az MNB közleményben tudatta, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak 25 éves időtávon is kiemelkedően teljesítettek tavaly. 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, ami az eddigi csúcstartó 2009-es 16,3 százalékos nettó hozamnál is jelentősen jobb. Ha a 2022 decemberi és a 2023 decemberi inflációt nézzük, ami 5,5 százalék volt, az önkéntes nyugdíj megtakarítók 15 százalék körüli reálhozamot érhettek el. A 10 éves évesített hozam 5,6 százalék volt tavaly év végével, ami az azonos időszakra számított inflációt csak 0,7 százalékponttal múlja felül a közlemény szerint.
Milyen portfóliók mentek nagyot tavaly? A hosszabb lejáratú kötvényeket tartalmazó vegyes (klasszikus, kiegyensúlyozott) és a magasabb részvényhányadú, növekedési portfóliók értek el magasabb hozamokat, míg a biztonságosabb, pl. pénzpiaci, kockázatkerülő portfóliók többsége valamivel szerényebb – de így is szinte kivétel nélkül kétszámjegyű – teljesítményekkel zárt.
Magán- vs. önkéntes nyugdíjpénztár. A Privátbankár alapján „a legnagyobb és egyben alapvető különbség a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak között az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba, ahogy a neve is mutatja, a tagok önkéntesen fizetnek be, méghozzá az adózott nettó jövedelmükből.”
„Vagyis míg a korábbi magánnyugdíjpénztári egyéni számlákra a bruttó jövedelmünkből az állam által levont nyugdíjjárulék egy része került, addig az önkéntes nyugdíjpénztárban már a nettó fizetésünkből takarékoskodunk a saját, nevünkre szóló megtakarítási számlán. Így az állam ehhez az összeghez semmiképpen sem férhet hozzá.“
