Az új fertőzések száma most már ha lassan és komoly kilengésekkel is, de egyértelműen csökken.
Öt hét csökkenés után újra nőtt a koronavírusban megbetegedettek száma Európában, igaz, csak kis mértékben. Miközben több országban a második hullám kiújulásától, sőt a harmadik hullámtól tartanak, Magyarország nagy nehezen épp túljut a második hullám platóján.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a heti adatai alapján úgy fogalmaz, hogy az esetszámok magas szinten stabilizálódnak Európában. Az Európai Gazdasági Térség (uniós tagországok plusz Izland, Lichtenstein, Norvégia és Egyesült Királyság) országainak többségében az elmúlt két hét adatai alapján stabil, vagy csökkenő trendet mértek, három országban (Dánis, Észtország, Ciprus) kitartó emelkedés, négyben (Csehország, Litvánia, Szlovákia, Hollandia) mérsékelt növekedés volt jellemző. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a vírus új mutációja kezd elszabadulni Angliában, vasárnap sorra függesztették fel a kontinens országai a légijáratok fogadását az Egyesült Királyság felől.
Az előző két hét lakosságarányos adatait vizsgálva halálozásban továbbra is nagyon rosszul állunk, a harmadik legrosszabb szám változatlanul Magyarországé. Százezer lakosra nálunk 23,6 haláleset jutott (az előző héten ez 23,1 volt), ennél többet csak Bulgária (26,8) és Szlovénia (25,6) jelentett.
Az új fertőzéseknél kicsit javult a helyzet, a múlt heti ötödik legrosszabb helyről sikerült a hatodikra javítani, Svédország került Magyarország elé. A legtöbb országnak van már jóval tisztább része, mint Magyarország bármely régiója, a legfrissebb napi adatok alapján két héten belül viszont van esély arra, hogy néhány megye átlépjen a narancssárgább zónába az alábbi térképen, 480 alá eshet Budapesten is a százezer lakosra jutó új fertőzöttek száma.
A múlt héten érkezett friss napi adatok alapján az új fertőzések száma most már ha lassan és komoly kilengésekkel is, de egyértelműen csökken. Ez remélhetőleg a következő hetekben a halálozási adatok javulásában is megmutatkozik majd. Ebbe az irányba mutat, hogy a kórházban kezeltek száma és a lélegeztetőgépen levők száma is egyértelműen csökkent az elmúlt héten. Feltűnő ugyanakkor, hogy a magyar járványvédelmi intézkedések európai összevetésben továbbra is kimondottan lazák.
A kormány a rossz számok ellenére sem törekedett az esetszámok gyors letörésére, a jelek szerint a cél az volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer még épp ne omoljon össze, ennek mentén a lehető legkisebb korlátozással akadályozzák a gazdaság működését. Ennek viszont emberi életben mérve nagy ára van, a többlethalálozásokról lesújtó adatok érkeznek hétről hétre. A KSH négy hét átfutással érkező heti halálozási statisztikáiban megjelenő adat már több, mint ezer fővel nagyobb annál, mint amit egy átlagos évben regisztrálnak, plusz a koronavírus hivatalos áldozati száma. Az okokat nem tudni, de valószínű, hogy pozitív teszt hiányában is szed áldozatokat a koronajárvány, de a nem koronás betegek sem kapnak az egészségügy leterheltsége miatt olyan ellátást, mint békeidőben.
A magyar járványkezelés relatív lazasága a héten még inkább megmutatkozott, mivel a magyarnál sokkal jobb adatokat produkáló országok többségében is teljes, vagy közel teljes lockdown-t (közel teljes kijárási tilalom és a létszükségleten túl minden üzlet zárva) jelentettek be az ünnepi időszakra. Nálunk viszont a hét egyetlen bejelentése a közelgő lazításról szólt: e szerint január 11-től visszatérhet a tantermi oktatás a középiskolákban.
A lakosságarányos új fertőzések mellett a tesztelés nagyságát és a pozitív tesztek arányát is figyelembe vevő ECDC-térképen kevés a változás a múlt héthez képest: a kontinens nagy része vörös, bevörösödött a Kanári-szigetek is, ki tudott viszont sárgulni Lengyelország délkeleti része és Madeira szigete.
