Nagy bukta, nagy álom. A magyar gazdaság nincs jó bőrben, még a pesszimista elemzők is meglepődtek a friss GDP-adaton. De mit mond Nagy Márton? Ács Gábor összeszedte.
Tavaly ilyenkor 4 százalékos növekedést álmodott idénre a gazdasági csúcsminiszter, de a friss, legpesszimistább várakozást is mélyen alulmúló harmadik negyedéves recessziós adat nyomán látszik, jó, ha 0,5 összejön. Tavaly is hasonló volt a trend, de nem gond, ami késik, nem múlik, minél nagyobb a bukta, annál nagyobbat kell álmodni, jövőre jön a 3-6 százalékos ugrás, sőt 26-ban is ott leszünk a topon. Épp miben bízik és hogyan magyaráz Nagy Márton? Az e heti Ács világa egy tanulságos időutazás: idézetgyűjtemény a Nemzetgazdasági Minisztérium elmúlt 12 hónapban kiadott közleményeiből.
2023. október
„A kormány 2024-ben helyreállítja a gazdasági növekedést. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a szankciós infláció már év vége előtt, novemberben egy számjegyűre olvadhat, így egyre inkább a gazdasági növekedés, a vállalkozások teljesítményének növelése kerül középpontba.
A magyar gazdaság válságálló, erejét bizonyítja, hogy még egy ilyen, külső tényezők által okozott válsághelyzetben sem sérültek a gazdaságunk alapszövetei. A foglalkoztatás csúcson, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi minimumon van, miközben folyamatos a bérek emelkedése, száguld az export, özönlik az országba az FDI (külföldről érkező működőtőke-beruházás) és ennek is köszönhetően a beruházások magas szintet érnek el.
Ez a fajta stabilitás kiváló alapot jelent ahhoz, hogy 2023 végén, majd 2024-ben visszapattanjon a GDP.”
2023. november
„Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei 0 százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így
visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.
(…) Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is beruházás és export alapú, amelyben húzóágazat az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágak, valamint a hadi- és gyógyszeripar. (…) A miniszter végezetül megemlítette, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében.”
2024 január
„A háború és a szankciók jelentős károkat okoztak a gazdaságban, továbbá a gyenge európai konjunktúra és így összességben a gyengébb kereslet negatívan járult hozzá az ipari teljesítmény alakulásához. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében éves alapon 5,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával azonban a következő hónapokban már újra növekedés várható az ipari termelés volumenét tekintve. (…) 2023 az infláció letörésének az éve volt, 2024-et a gazdasági növekedés helyreállítása határozza meg. A kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, amelynek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat. (…) Az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni.”
2024. január
„2023 decemberében éves alapon 8,7%-kal csökkent az ipari teljesítmény, míg az év egészét tekintve 5,5%-kal mérséklődött az ipari termelés volumene. 2024-ben a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést,
és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben emelkedjen a GDP.
Ennek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, és 25%-os szint felett kell tartani a beruházásokat.”
Február
„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. (…) Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna. (…) A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön.”
Április
„Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra,
2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása.
A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség. (…) A GDP növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg. A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit termeti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is.”
Május
„Kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Éves alapon – az eddig megjelent adatok alapján – a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés. A gazdasági adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása.”
Június
„Annak érdekében, hogy a bővülés üteme tovább fokozódjon, így hazánk idén 2,5 százalékos, jövőre 4,1 százalékos GDP bővülést érjen el, a kormány döntésének megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. szeptember 30-ig két új akciótervet dolgoz ki a kkv-k helyzetének javítása, illetve a turisztikai teljesítmény növelése érdekében. (…) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra.”
Július 31.
„A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, amely külső tényezőkre vezethető vissza.
A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja.
Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira. Ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet. (…) Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében – ez most megtörni látszik. A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. (…) A kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni. Egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.”
Augusztus 28.
„Megkezdte őszi munkáját a Gazdasági Kabinet, melynek első ülésén a Kabinet tagjai áttekintették a globális és európai gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a magyar gazdaság helyzetére. A Kabinet megállapította:
a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez békeköltségvetésre van szükség, amely részeként kiemelten szükséges támogatni a magyar családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat.
A Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet. Az akcióterv lakosságot érintő részeként áttekintette a 17-22 év közötti fiatalokat segítő szakmunkáshitelt, a családi adókedvezmény növelését és lehetséges lépéseket az otthonteremtés tekintetében. A Kabinet megvizsgálta az is, hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.”
Szeptember 10.
„A mai napon megtartotta idei első őszi, összességében pedig hatodik ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely 2023. januári megalakulása óta – a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett – a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik. Nagy Márton kiemelte,
az új gazdaságpolitika fókuszában az áll, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése.
A nemzetgazdasági miniszter arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot.”
Október 8.
„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Word Economic Forum (WEF) által szervezett „High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics” elnevezésű rendezvényen szólalt fel tegnap este Genfben. A tárcavezető ismertette, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, maga dönt arról, hogy kivel üzletel. Ezt testesíti meg a gazdasági semlegesség is, amely megteremti a magasabb növekedés feltételeit. Mindez magában foglalja a finanszírozási semlegességet, a beruházási semlegességet, a piaci semlegességet, az energiasemlegességet és a technológiai semlegességet.
Hazánk kis nyitott országként elkötelezett a konnektivitás mellett, és tovább kívánja erősíteni a gazdaság találkozási pont jellegét.
Tehát a cél az, hogy Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve csúcstechnológia.”
Október 16.
„A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy
2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés.
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
Mindezek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.”
Október 22.
„Az Akcióterv második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza. Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az 1 000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot. Nagy Márton leszögezte ugyanakkor, hogy figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét, a gyors bérkonvergenciának a dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati hatékonyság és termelékenység javuláson kell alapulnia. Hozzátette: 2025-ben a magyar gazdaság 3-4 százalékkal bővülhet,
2026-ban pedig áttérhetünk a 4-5 százalékos GDP növekedési sávba.
A gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni.”
Október 30.
„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. III. negyedévében az előző évhez képest 0,7 százalékkal és a megelőző negyedévhez képest is 0,7 százalékkal mérséklődött a GDP. A kormányzat arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben.
Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Nagy Márton megállapította, hogy összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése.
A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg.
A miniszter leszögezte, az Akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be.”
