Állami bankok vezetőivel tárgyalt Kínában Nagy Márton a kínai hitelből megvalósuló fejlesztések finanszírozásának folytatása kapcsán.
Mi történt? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China és a China Construction Bank vezetőivel, a tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hvg.hu cikke szerint.
Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, a magyar állam idén tavasszal egymilliárd euró (körülbelül 390 milliárd forint) értékben vett fel hitelt három kínai banktól: A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Ltd. Magyarországi fióktelepe adta össze a hitelösszeget. A kötvénytartozásokat nem számítva ez jelenleg Magyarország legnagyobb ismert devizahitele, még a Belgrád-Budapest vasútvonal építésére felvett 917 millió dolláros keretösszeget is meghaladja, amit szintén az Export-Import Bank of China adott.
Miért fontos ez? „Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban”. Az NGM szerint „Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, mely hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét”. A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak.
Mi következik ebből? Az, hogy úszunk az adósságban. A tavasszal felvett gigahitelt a magyar állam technológiai, infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel. A kamatszintet és a törlesztés ütemezését nem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027. április 19-ig kell visszafizetni. Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül.
