Az Index interjújában szóba kerültek a kormány kiskereskedelmi céljai, a Budapest Airport jövője, az ársapkák kivezetésének feltételei, a kormány és a jegybank inflációs felelőssége is, és a miniszter kicsit magáról is beszélt.
Diplomatikus hangvételű nagyinterjút adott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek.
A repülőtér nagyobb falat a Vodafone-nál
Véleménye szerint hiba volt, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi befektetőknek adta el a Budapest Airportot, mert a reptér nemzetstratégiai kérdés. Személyesen tárgyal a repülőtér megvásárlásáról, az egyeztetések jelenleg is zajlanak, de sok mindent nem tud megosztani róla. Annyit igen, hogy „nagyobb falat, mint a Vodafone-ügylet”.
A kormány kiskereskedelmi terveiről
Nagy Márton szerint Magyarország és a kiskereskedelmi szektor számára is az a legelőnyösebb, ha a termeléstől a kereskedelemig magyar kézben lenne a piac szervezése.
„Arra kell összpontosítanunk már a közeljövőben, hogy minden termékszegmensben legyen legalább egy-két vagy akár több exportképes vállalkozás.
Új exportpiacokra kell betörni, folyamatosan pozíciókat szerezni, fejleszteni a termelői kapacitásokat és a megfelelő tőkeerő elérése után kifektetni” – mondta a miniszter.
Torzít az ársapka, de véd az infláció ellen
Kitért arra, hogy a háború és az ahhoz kapcsolódó európai szankciók miatt az infláció természete egész Európában megváltozott. Ez más hozzáállást igényel a monetáris politikától, ezzel magyarázható az unortodox kamatemelési ciklus.
A magas infláció ellenére reálisnak tartja az idei 1,5 százalékos és a jövőre prognosztizált 4 százalékos GDP-növekedést.
Szerinte a növekedés alapjai nem változtak. Hosszasan sorolta gazadasági eredményeket a rekord foglalkoztatottságtól a beruházási és exportcsúcsokig, majd szóba kerültek az ársapkák és a rezsicsökkentés. Ezeknek Nagy Márton szerint „ugyan vannak negatív, piactorzító hatásai, de tagadhatatlan, hogy az inflációval szemben védelmet nyújtanak”, és felhozta, hogy Franciaország is ársapkát vezetett be az élelmiszerre, majd az üzemanyagra.
Nagy Márton elmondta, mind az ársapkák, mint a nevéhez szorosan kapcsolódó extraprofitadót szükségesnek tartja, és addig maradnak velünk, amíg a bevezetésüket kiváltó okok le nem kerülnek az asztalról. „Egyrészt akkor, amikor a rezsivédelem finanszírozhatósága a normalizálódott energiaárak miatt már nem kérdés, másrészt amikor az extraprofitok is megszűnnek.”
Az euró bevezetéséről
Amikor Matolcsy György magyar gazdaságról megfogalmazott kritikájáról kérdezték, Nagy Márton hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. A vezetőjének vállalnia kell a döntéseinek felelősséget, legyen az bármilyen kicsengésű. Hozzátette, hogy reméli, az MNB hamar elkezdi a kamatok csökkentését, és nem a túlzott óvatosság győz.
Az enyhítésnek azonban egyelőre sajnos nincs jele, sőt a monetáris kondíciók szigorítása történik, emelkedik a tartalékráta és tíz év után újra bevezették az MNB-kötvényt, amely likviditást szív ki a hitelpiacról és az állampapírpiacról.
Szerinte van igazság abban, hogy az euró bevezetésével könnyebb lenne kezelni a válságokat, de az euróval akkor is együtt kell élni, amikor nincsenek válságok, innentől pedig ez már versenyképességi kérdés.
„Akkor jöhet el reálisan az euró bevezetésének ideje, amikor elérjük vásárlóerőparitáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát.”
A debreceni akkugyárról
„Egyértelműen le kell szögeznem: a beruházás jó Magyarországnak, az elektromos autógyártás és az akkumulátorgyártás is a jövőnek szól. Én itt inkább szándékolt félelemkeltést érzek” – mondta a miniszter a debreceni CATL-gyárról. Szerinte csak a legszigorúbb környezetvédelmi előírások mellett lehet csak megvalósítani minden beruházást, a debrecenit is, és azzal, hogy a kínai vállalat Debrecent választotta, egyúttal kijelentette: betartja az európai uniós szabályokat. A magyar környezetvédelmi hatóságok pedig eleve szigorúbban járnak el, mint az EU-s szervezetek.
Magáról
„Vannak aktív és kevésbé aktív tanácsadók, én mindenképp az előbbi csoportba tartoztam,
hoztam az ötleteimet, odatettem magam, küzdöttem, harcoltam, talán ebből nőtte ki magát a kormányfői felkérés, hogy lépjek be a kormányba” – mondta a karrierjéről.
Megkérdezték tőle, igaz-e az a folyosói pletyka, miszerint ha nagyon elfárad, előfordul, hogy kikapcsolódásképp inkább a játszótér felé veszi az irányt a gyerekeivel. Ezt ugyan cáfolta, de szereti elvinni reggel a fiát az óvodába, és ha teheti, el is megy érte. Sajnos az utóbbi egyre ritkábban adatik meg.
