Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]


A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Mutatjuk a számokat, melyik kerületekben és vidéki városokban drágultak legtöbbet a lakások idén

A fővárosban 27 százalékkal drágábban kínálják a lakásokat a feladott hirdetések alapján, mint egy éve, de a vidéki nagyvárosok is rákapcsoltak.

Erős évet zár az ingatlanpiac az ingatlan.com évösszegzése szerint, amit közleményben juttattak el szerkesztőségünknek.

2018-ban létrejött adásvételek száma elérheti vagy meg is haladhatja a 160 ezret,

ami évtizedes csúcsnak felel meg. Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a rendkívül erős kereslethez pedig továbbra is jelentős kínálat társult, ami tovább élénkítette a lakáspiac forgalmát is.

Kifelé kacsintgatnak a vevők a fővárosban

A lakásdrágulásnak köszönhetően a fővárosban idén átalakult a kereslet:

a belső kerületekben kialakult magas árak miatt egyre több vevő fordult a külső kerületek felé, az egy lakásra jutó érdeklődések alapján a XXII., a XXI., a XVII. és XVI. kerület került volt a legnépszerűbb.

Ezekben a kerületekben a magánszemélyek hirdetései alapján az átlagos négyzetméterárak jóval alacsonyabbak, mint a fővárosi átlag: 500 ezer forint körül voltak december közepén, ami elmarad a 640 ezer forintos budapesti átlagártól.


A fővárosban egyébként a legolcsóbb kerület a XXIII., ahol a kínálati piacon 360 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a legdrágább kerület pedig az V. kerület több mint 1 millió forintos négyzetméterárral. A népszerűbb városrészek közé tartozó XIII. kerületben 713 ezer forintnál tartanak a négyzetméterárak, a XI-ben pedig 755 ezer forintra rúgtak december közepén.

Ahol van egyetem vagy gyár, hasonló a drágulás a vidéki városokban is

A drágulás nem korlátozódott a fővárosra, a megyei jogú városok kínálati átlagárai is nőttek, igaz, eltérő ütemben. Jellemzően a budapesti drágulás mértékétől (+27 százalék) azért elmaradtak a vidéki városok, de a jelentős egyetemvárosokban és ipari központokban bőven kétszámjegyű, de akár a fővárosit is meghaladó növekedést tapasztalhattak az elmúlt egy évben.

 

A legdrágább megyeszékhelyek között van Veszprém (+28 százalék), Debrecen (+31 százalék), Székesfehérvár (+20 százalék), Kecskemét (+18 százalék) és Győr (+16 százalék), ezekben a városokban 360-380 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Az egyetlen megyei jogú város Pest megyében, Érd ingatlanpiacát a fővárosi agglomeráció is húzza magával, 310 ezerről 385 ezer forintra nőtt (+24 százalék) az átlagár. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján a maga 118 ezer forintos átlagárával.

2019-ről és az árak várható alakulásáról Balogh László elmondta, hogy a drágulás üteme visszafogottabbá válhat a következő évben, a vevők ugyanis nem tudnak a végtelenségig lépést tartani az áremelkedéssel.

Borítókép: Sebestyén László


 

„Ne félj megtenni egy nagy lépést. Egy szakadékot nem lehet két kis ugrással átszelni.”

Biblia, 1 Korintusiaknak 3,12-13