Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

fotó: why kei // Unsplash

Munkavállalói jogokat kaptak az Uber-sofőrök az Egyesült Királyságban

A legfelsőbb bíróság döntése alapján az Uber-sofőröket megilleti a jogszabályokban előírt minimálbér, a fizetett szabadság és a munkaközi szünet is. Ez egy fontos precedens a megosztáson alapuló szolgáltatások jogi szabályozásában.

Fontos döntést hozott nemrég az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága, amikor kimondta, hogy az Uber-sofőrök munkavállalói jogokkal rendelkeznek. A Taylor Wessing ügyvédi iroda szerint az egész közösségi gazdaság (sharing economy) fejlődése szempontjából jelentős ez a lépés. Az ügyvédi iroda elemzést is írt róla, hiszen fontos mérföldkő, hogy az egyéni erőforrások megosztására épülő üzleti modell ilyen jogi korlátokba ütközik.

2016-ban több sofőr keresetet nyújtott be Londonban az Uber ellen azt sérelmezve, hogy a társaság munkáltatóként kontrollálja a tevékenységüket, ugyanakkor nem biztosítja számukra a törvényben meghatározott alapvető munkavállalói jogokat. Az Uber álláspontja szerint az alkalmazás pusztán az azt használó londoni személyfuvarozó kisvállalkozók működését hivatott összehangolni. A per központi kérdése az volt, hogy az angol jogszabályok alapján az Uber-sofőrök munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak-e az Uberrel.

A jogerős döntés alapján az Ubernek a jövőben nemcsak a munkavállalói jogokat kell biztosítania, hanem taxitársaságként akár adófizetési kötelezettsége is keletkezhet.

Függőségi helyzet igen, munkajogviszony nem 

A bírósági döntésben fontos szerepet játszott, hogy az applikáción keresztül folyamatosan ellenőrizhető a sofőrök munkavégzése, a fuvarokat értékelhetik a felhasználók, és a sofőrök nem válogathatnak utasok között. Mindezek fényében a bíróság véleménye szerint, miután a sofőrök bejelentkeztek az Uber alkalmazásába, kénytelenek voltak elfogadni az applikáció által generált munkát és nem volt lehetőségük saját ügyfélkör építésére.

A bíróság ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy az Uber teljesen sztenderdizálta az általa nyújtott szolgáltatást. A fuvart igénybe vevők tehát valójában nem a platformon elérhető különböző ajánlatok közül választhattak, hanem egy egységes szolgáltatást vettek igénybe az éppen elérhető sofőröktől.

Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Uber-sofőrök egyértelmű alárendeltségben végezték a munkájukat, ez a függőségi helyzet pedig a munkajogviszony alapvető sajátossága.

A döntés nem jelent teljes munkajogi védelmet, de azt igen, hogy a sofőröket megilleti a minimálbér, a fizetett szabadság és a munkaközi szünet is.

Borítókép: Why Kei // Unsplash

Oszd meg!