A munkaügyi ellenőrzéseken a cégek 67 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot, a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás voltak.
Az Economx megnézte, mely ágazatokban a leggyakoribbak a problémák.
Mit mutatnak az ellenőzési számok? A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél (67 százalékánál) találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40 ezer munkavállalót. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent.
Mik a gyakori szabálytalanságok? Sokszor szembesültek az munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértésekkel, amelyek száma egy év alatt alig csökkent: az ellenőrzött 40 ezer munkavállalóból több mint 7 ezret érintettek tavaly is és 2022-ben is. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya volt. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.
Hol a leggyakoribb a fekete foglalkoztatás? A fekete foglalkoztatás továbbra is probléma: az ellenőrzött munkavállalók 15,67 százalékát, vagyis több mint 6,3 ezer főt érintett. A fekete foglalkoztatók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest némi csökkenést mutat, mert 2022-ben a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya egy százalékkal magasabb volt (16,5 százalék). Ugyanakkor a tavalyi évi adat a 2011. óta vizsgált első háromnegyed éves viszonylatban a dobogó harmadik helyére került, vagyis nem állunk túl jól a fekete munkások számában. Az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló: 25 és 23 százalék körül volt az arányuk. De az egy évvel korábbi adatokhoz képest az építkezéseken csökkent a feketefoglalkoztatás, mert 2022 azonos időszakában még minden harmadik (35 százalék) munkavállalót nem jelentettek be.
Mivel magyarázzák a cégek a fekete foglalkoztatást? A leggyakrabban azzal, hogy csak „próbamunka” napon van a munkavállaló és majd csak akkor jelenti be ha „megfelelt” az elvárásoknak. Gyakran hivatkoznak adminisztrációs jellegű hibákra, főleg a könyvelőket hibáztatva. Valamint abban is bíznak, hogy a nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken elmaradnak az ellenőrzések.
Mi a helyzet az egyre több harmadik országbeli munkavállalóval? A harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósul meg leginkább és az építőiparban, a feldolgozóiparban például pékségekben fordul elő. Ugyanakkor a tanulmány szerint a munkáltatók jellemzően törekednek a harmadik országbeli állampolgárok szabályos foglalkoztatására.
