Hatályba lépett a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi környezetét. Lazultak az idénymunka feltételei, de több értelmiségit is várnak az országba. Harminc százalék a magyar-kvóta.
Még 2023 december 29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. A január 1-től éles új szabályozásról Gáspár Gergelyt, a Work Force HR szolgáltató szakértőjét kérdeztük.
Bővülő munkaerőpiac, egyre több a betöltetlen állás
A szakértő szerint a magyar munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható bővülést és a piac átalakulását irányozza elő az új keretrendszer: egyre több vendégmunkásra lesz szükség.
Idénymunka esetére az új szabályozás egy 6 hónapos keretet biztosított, amivel azon munkakörök betöltése is lehetővé vált, amihez teljes évre a munkaadóknak nincsen kerete.
Az agráriumban tevékenykedő vállalatok a harmadik országbeli idénymunkásokat eddig megpróbálták a teljes évben foglalkoztatni, a szezonon kívül valamilyen más munkakörre osztva őket. Ez a szabályzói gyakorlat egy furcsa helyzetet eredményezett, hiszen a hazai munkaerő-állomány is rendszerint szezonális ingásokat mutatott.
Erre a rugalmasságra egyre nagyobb a szükség. Eltűnő félben van a magyar fizikai munkás-állomány, ezzel kapcsolatban Mészáros Melindát, a LIGA szakszervezetek elnökét már korábbi cikkünkben is idéztük.
A fiatalokat nem érdekli a fizikai munka.
„Emiatt nehéz helyzetben vannak a feldolgozóipari cégek és az építkezések is. Sőt, hiába ígér a honvédség bruttó 737 ezer forintos kezdő fizetést a fiataloknak, bár sokan jelentkeznek, alig 1-2 százalékuk marad ott, mert nincsenek hozzászokva a hierarchikus munkavégzéshez.”
A gyártósorok máshol sem mozgatják meg a fiatalokat, a jelenség globális, még Ázsiában is egyre jellemzőbb.
De nem csak a fizikai munka
Jelentős szűkülés figyelhető meg a magyar fizikai munkás-állományban, de emellett egyre több értelmiségi állás is betöltetlen marad. Az új szabályozás a magasabban képzett fizikai, például technikusi, vagy szellemi, például mérnöki és gazdasági pozíciók esetén szélesebb körű támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására.
„Az évek során folyamatosan emelkedett a vendégmunkások által betöltött pozíciók szintje. Ez elkezdődött a betanított munkánál, majd folytatódott a szakképzett munkaerőnél, hegesztés, technikusi munkakörök, mostanra viszont már magasan képzett értelmiségi munkakörökben is hiányt tapasztalunk, villamosmérnökökre is szükség van” – foglalta össze az elmúlt évek munkaerőpiaci átalakulását Gáspár.
Az értelmiségi munkakörökben jelentkező hiányszakmák területi megosztása is eltérő. Mivel a magyar munkásállomány nem igazán flexibilis, az egyetemi élet pedig erősen központosított, a relokáció a munkaadóknak nagy nehézséget okoz. A magyar társadalmi mobilitás hiánya is jelentős faktor: hiába létesülnek magasabb hozzáadott értéket előállító értelmiségi munkahelyek a leszakadó régiókban, ha a munkavállalói réteg nem képes felzárkózni a feladathoz.
A magyar oktatás-szervezés egyik komoly válságtünete, hogy nagyobb projektek esetében a képzés és ezáltal a szocializáció helyszíne gyakran eltér munkavállalás helyszínétől, így az amúgy is drága munkaerő költsége tovább drágul, a hazai munkaerő komparatív előnyei, mint például a lakhatás és az utazás pedig elvékonyodnak.
A mai napig elsősorban a hazai munkaerő felkutatása a cél, de ennek a költségei nagyon megnőttek az elmúlt években.
„Az értelmiségi, jellemzően mérnöki hiányszakmák munkavállalói kedvükre válogathatnak a munkaadók között. A munkaadói oldal egy ideig természetesen állja a bérversenyt, de általában eljön egy pont, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyiért talál munkaerőt, hanem az, hogy talál-e egyáltalán” – véli a szakértő.
A gigaprojektek stabilitása lehetett a cél
Szűkül a szolgáltatók piaca, az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. Ennek értelmében egy minimum 1000 fős közvetített állományon belül egy minimum 500 fős hazai munkavállalói bázisra van szükség a közvetítéshez.
A munkaerő-kölcsönzés beruházási költsége nagyon magas.
„Meg kell finanszírozni az utazást, a kezdeti lakhatást és legtöbbször az első pár hónap bérét. Ez egy fizikai munka esetében többszázezer forintos, szellemi munka esetében pedig akár többmillió forintos összeg is lehet.
Az új szabályzás a közvetítői piac tisztulásához és egy kiszámíthatóbb, stabilabb működéshez fog vezetni, melynek nyertesei egyértelműen azok a munkaadók, akik minimalizálni szeretnék a megfelelően képzett munkaerő hiánya vagy instabilitása miatt fennálló kockázataikat” – fogalmazott Gáspár Gergely.
A magyar munkavállalók számának 30%-os szintje a hazai munkaerő védelme mellett egy stabilizációs célt is szolgálhat, ez egy magas érték, aminek elérése a harmadik országbeliekre specializálódott minősített kölcsönzők számára problémás lehet.
A jogalkotó a munkaadók védelmének érdekében a hazai munkaerőre specializált kölcsönzőknek kedvez, a vendég-munkaerőt is ezeken a csatornákon keresztül szeretné Magyarországra hívni, cserébe egyre kedvezőbb feltételek mellett.
