A gyógyszergyártásról elsőre nem a logisztika jutna eszünkbe, a koronavírus és az orosz-ukrán háború óta azonban mégis ez lett a leggyengébb láncszem az iparágban. Az MSD gyógyszergyártó multi hollandiai központjában jártunk, ahol kiderült az is, hogy a koronavírus okozta problémákra egy kibertámadás és két hurrikán tud a legjobban felkészíteni.
A gyógyszercégekről elsősorban a gyógyszerek gyártása, értékesítése és kutatás-fejlesztése juthat eszünkbe. Napjainkban azonban pont ugyanazokkal a problémákkal küzd az iparág, mint bármilyen más gyártócég:
ellátási láncok akadozása, küszködő logisztika, alapanyaghiány.
Forrás: Forbes/Oberfrank Balázs, valamint MSD (18 kép)
A világ egyik vezető gyógyszervállalata, az MSD nemrég egynapos sajtóbejárást szervezett európai központjában, a hollandiai Haarlemben. (A cég elnevezéséről lásd keretes írásunkat.) Az Amszterdamtól nagyjából félórás autóútra található üzemben mi magunk is megbizonyosodhattunk arról, hogy milyen problémákkal szembesül manapság egy globális gyógyszercég, és milyen módszerekkel tud ellenük küzdeni.
A kínai címkétől a konténerhiányig
Alapesetben a logisztikai folyamatnak láthatatlannak kellene lennie a külvilág számára, szögezte le Craig Kennedy, az MSD ellátásilánc-menedzsmentért felelős globális vezetője. Az elmúlt egy-két év világpolitikai fejleményei (koronavírus, orosz-ukrán háború) ugyanakkor módszeresen szétzilálták az ellátási láncokat. Ez már a nyilvánosság falát is átütötte: az ellátási láncok töredezésével kapcsolatos Google-keresések ötszörösére nőttek a járvány óta.
Kennedy szerint a gyógyszergyártás jóval összetettebb folyamat annál, mint hogy valaki a nyersanyagokból legyártja a terméket, amit aztán a forgalmazói hálózattal eljuttat a gyógyszertárakba és a páciensekhez. Az MSD például 5000 különböző gyógyszer több milliónyi adagját exportálja a világ 140 országába. Ilyen nagyságrendben már olyan gyenge pontok is előjöhetnek, amikre elsőre nem is gondolnánk:
a koronavírus-járvány legelején például a Kínából beszerzett címke hiánya okozott fennakadást.
Később a konténerhiány vált a legégetőbb problémává. Az orosz-ukrán háború kitörése pedig a gyártás helyett megint a logisztikát sújtotta, jól megszokott szállítási útvonalak és teherszállító kocsik estek ki a képből.
Klinikai vizsgálat a távolból
Nemcsak a gyógyszergyártást érintette érzékenyen a járvány, hanem az MSD másik fontos üzletágát, a klinikai vizsgálatokat is. Jelenleg 218 vizsgálatuk fut Európában, amiben több mint 20 ezer alany vesz részt, a betegek jelentős része pedig nem a saját országában kapja meg a kezelését. Ez nem is volt gond addig, amíg a koronavírus miatt le nem kezdték zárni határaikat a kormányok. Mindez rengeteg szervezést igényelt, amit egy konkrét példán is megmutatott Laura Luchini, a vállalat Európában folyó klinikai vizsgálatainak vezetője.
Az egyik gyermekgyógyászati kezelésüket egy Olaszországban élő, de egyébként Romániából származó alany kapta. A család éppen hazalátogatott, amikor lezárták a határokat, az MSD-nek pedig Romániában kellett
- keresnie egy új orvost, aki otthonosan mozgott az adott vizsgálatban,
- megbeszélni vele a szükséges kezelést,
- majd elfogadtatni a változást mindkét ország egészségügyi hatóságaival is.
A háború kitörésekor ugyanígy Ukrajnában is gondoskodni kellett nemcsak az érintett munkavállalók és betegek fizikai biztonságáról, hanem arról is, hogy az alanyok idejében megkapják a kezelést, beleértve a külföldről hozott gyógyszereket is.
Kibertámadás és hurrikán volt az alkalmazkodás kulcsa
A problémák dacára az MSD még növelni is tudta a forgalmát: 2021-ben 48,7 milliárd dollár volt az árbevétele, 17 százalékkal több, mint 2020-ban. A gyógyszerek iránt fellendülő kereslet mellett ez annak is köszönhető, hogy az ellátási láncok akadozásának ellenére a gyógyszereik 98 százalékát így is időben tudták leszállítani. (Erről az MSD európai elnöke is beszélt a Forbes.hu-nak adott exkluzív interjújában.)
Miért tudtak mégis pontosak maradni? Azért, mert az MSD már évekkel korábban átélte azt, amit a világ a járvány alatt.
2017-ben előbb egy zsarolóvírus bénította meg egy órára a vállalat gyártást irányító számítógépeit, ezt követően két hatalmas hurrikán csapott le előbb Puerto Ricora, majd Észak-Karolinára.
A katasztrófák hatására átalakult a belső vállalati működés, rugalmasabbak és nyitottabbak lettek az alternatív megoldásokra. Ösztönözte az innovációt is: a hurrikán óta bevezették a hűtést igénylő gyógyszerek speciális drónnal történő kézbesítését is, ami a katasztrófa sújtotta területeken is jól alkalmazható. A múltbeli tapasztalat intő példát mutat a covid utáni átrendeződésre is. „Sokan mondják a járvány kitörése óta, hogy mostantól minden folyamatot egy helyszínre kell telepíteni. Jól hangzik, de még több kockázatot teremt.” – mondta Kennedy, rámutatva arra, hogy a koncentráció csak tovább rontaná a helyzetet egy természeti csapás esetén.
Csomagoltál már össze százmillió darab oltást?
Haarlem egyébként az MSD legnagyobb telephelye nem csak Hollandiában, hanem Európában is. Főképp gyógyszercsomagolást végeznek itt, a hatóanyagot pedig Amerikából vagy másik európai gyárból szállítják ide. A termék ugyanakkor Haarlemben áll össze abba a formába, ahogyan mi, fogyasztók ismerjük: dobozzal, betegtájékoztatóval és fecskendővel együtt. (A munkafolyamatokról bővebben lásd képgalériánkat.)
Néhány kulcsfontosságú gyógyszer gyártása itt történik, például a folyami vakság ellen kifejlesztett Mectizané. Jelenleg évente több mint egymilliárd adagot gyártanak ebből Haarlemben, a gyógyszert pedig az MSD 35 éve futó adományprogramja keretében ingyenesen biztosítja az érintett (főképp latin-amerikai és afrikai) országoknak mindaddig, amíg szükség van rá.
Az MSD-ről
Az MSD egy amerikai székhelyű multinacionális gyógyszercég. A vállalat hivatalos neve az Egyesült Államokban Merck & Co., Észak-Amerikán kívül ugyanakkor MSD néven működik, ami a Merck Sharp & Dohme rövidítése. Az eltérés oka az, hogy az amerikai cég eredetileg a német Merck leányvállalata volt. Az I. világháborút követően ugyanakkor önállósodott, napjainkban pedig az Amerikán kívül piacokon a német vállalat birtokolja a Merck védjegyet.
Az MSD gyógyszereket, vakcinákat, valamint biológiai terápiákat fejleszt ki, de van állategészségügyi üzletága is. Legfontosabb készítményeik közé tartozik a HPV elleni vakcina, a bárányhimlő elleni oltás, a folyami vakság elleni gyógyszer, de jelentősek a rák kezelésében alkalmazott immunterápiáik is.
Magyarországon közel 30 éve vannak jelen, a budapesti székhelyükön és a budaörsi disztribúciós központjukban több mint 100 alkalmazott dolgozik.
Az MSD által gyártott 5000 különböző készítmény felét, 2500-at exportálnak innen a világ 140 országába. A gyógyszerek mellett az oltóanyagok jelentik a legnagyobb tételt, ezen belül a HPV elleni védőoltás az egyik legismertebb MSD-készítmény. Jelenleg úgy becsülik, hogy minden típusú oltást figyelembe véve idén összesen 110 millió adag vakcinát fognak összekészíteni Haarlemben.
Az oltások ugyanakkor speciális tárolást igényelnek, Haarlemben pedig nem spórolnak vele: a vakcinákat a régió legnagyobb hűtőraktárában, közel 5000 négyzetméteren tárolják.
A hangárban a hőmérsékletnek végig 2-8 Celsius-fok között kell lennie, hogy ne romoljon a vakcina minősége.
Ez okozza a legnagyobb kihívást a szállításában is: közúti vagy vízi szállítás esetén még lehet olyan tárolóban szállítani, ahol külön áramforrás biztosítja a hőmérsékletet, légi úton ugyanakkor ez nem lehetséges. Itt jönnek képbe azok a speciális tárolódobozok, amik kívülről leginkább túlméretezett hungarocell-dobozokra hasonlítanak. Persze ennél fejlettebb eszközökről van szó, hiszen ebben akár 5 napon keresztül is megtartható az alacsony hőmérséklet.
Nem csak önvezető, hanem cuki is
Az ötnapos időablak ugyanakkor elég szűk, ha repülőgéppel akarjuk eljuttatni a terméket a világ másik felére. Emiatt még a legapróbb egyszerűsítés is fontos lehet, ha le akarjuk rövidíteni a folyamatot. Az MSD haarlemi telepétől nagyjából húsz perc autóútra fekszik az amszterdami Schiphol repülőtér. A vámvizsgálaton pedig úgy gyorsítanak, hogy a vámhatárt behozzák a raktárépületeken belülre: a kerítéssel elválasztott rakodótérben így már a repülőtérre érkezés előtt letudható a kötelező adminisztráció jelentős része.
Ugyanígy elengedhetetlen az automatizáció is: a telepen belül már megszokott, hogy a csomagolást hosszú gépsorok végzik, minimális emberi beavatkozással. Ugyanígy a logisztikai raktárokban is automatizált a legtöbb folyamat, az épületek között pedig kis önvezető konténerek szállítják az árut.
A kis konténerekre a cukisági faktoron kívül valóban is szükség van,
mert a telephely hatalmas méretű, az ötezer négyzetméteres hűtőraktár is elveszik a hatalmas telken. Az egysíkú ipari környezetet igyekeznek is minél több ötlettel feldobni, az elmúlt években például egy 12 ezer négyzetméteres biodiverzitási parkot is kialakítottak, amit a természet a saját ütemében hódíthat vissza. Az elsőre elhagyatott, gazos területnek látszó parkból természetesen nem maradhatnak el a méhhotelek és méhlegelők sem.
