A Moszkvában kiépített arcfelismerő rendszer listázza a háború és Putyin ellen tüntetőket, majd fenyegetéssel és elzárással próbálják eltántorítani őket attól, hogy ismét tüntessenek. A technológiának nyugati gyökerei lehetnek. Az emberek már tudnak az egyértelmű jogsértésről, és dermesztőleg hat rájuk.
Andrej Csernyiszov egy 51 éves moszkvai banki alkalmazott. Tavaly májusban épp egy tüntetésre tartott, amikor a metróban megállították a rendőrök. Ott közölték vele, hogy a metró arcfelismerő rendszere politikai aktivizmusa miatt őrizetbe vételre jelölte ki. Valamivel több mint egy héttel korábban Csernyiszov valóban tüntetett: egymaga állt ki a Moszkva központjában lévő Puskin térre háborúellenes táblákat felmutatva.
Néhány óra múlva vádemelés nélkül szabadon engedték, de még aznap, amikor hazautazott, ismét őrizetbe vették. Ezúttal az ukrajnai háborúval és Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos nézeteiről kérdezték. Egy tisztségviselő később azt tanácsolta neki, ne vegyen részt tüntetéseken, hiszen kisgyermekéről is gondoskodnia kell. A rendőrség a nyáron még többször bevitte Csernyiszovot, aki végül azzal vágott vissza a hatóságoknak, hogy a fenyegetés ellenére háborúellenes kitűzőket osztogatott.
Moszkvára fókuszálnak
A Reuters által felelevenített történet jól mutatja, hogyan működik a gyakorlatban a Moszkvában kiépített arcfelismerő rendszer. Még 2017-ben jelentették be a rendszer kiépítését, természetesen a bűnüldözés elősegítése miatt. Akkor városszerte 160 ezer kamera telepítéséről beszéltek, ebből 3000 olyan, ami arcfelismerő rendszerhez csatlakozik.
A Reuters most 2000 bírósági ügy áttekintése után arra jutott, több száz tüntető letartóztatásában lehetett szerepe az a hatóságok által használt arcfelismerő rendszernek.
A bírósági feljegyzések szerint a legtöbb embert 2021-ben vették őrizetbe, miután csatlakoztak a kormányellenes tüntetésekhez. Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a hatóságok az arcfelismerő rendszert kezdték használni arra is, hogy megakadályozzák, hogy az emberek egyáltalán tüntetni kezdjenek. Ez egy teljesen új gyakorlat, amit főleg Moszkvában vetnek be.
Az emberek már tudják, hogy arcfelismerő rendszer működik, és ez dermesztőleg hat rájuk.
Csak 2022-ben 141 letartóztatás történt „preventív” jelleggel, amikor az arcfelismerő rendszer ellenzékieket ismert fel. Őket már azelőtt bevitte a rendőrség, hogy bármilyen újabb akcióba kezdtek volna. Az ellenzékieket jellemzően akkor vitték be, amikor nemzeti ünnep volt vagy amikor az újabb mozgósítás elrendelése miatt a háborúellenes hangulat erőre kapott, és a hatóságok attól tartottak, spontán tüntetések kezdődhetnek Moszkvában.
Honnan a technológia?
A szoftver orosz és fehérorosz cégek írták a rendszerhez, de az nem működne nyugati technológia nélkül. A hatalmas adathalmaz feldolgozásához csipek kellenek, amiket az Intel és az Nvidia szállított le – a jelek szerint a szankciókat nem sértették meg. 2022 márciusában, vagyis a háború kitörése után mindét cég leállította a szállításait Oroszországba. A Reutersszal azt is közölték, nincs mindig tudomásuk arról, mire használják termékeiket. Az orosz vámnyilvántartás szerint ugyanakkor harmadik fél közbeiktatásával tavaly április után is érkeztek nagyteljesítményű Nvidia és Intel csipek (ún. GPU-k) Oroszországba.
Az Nvidia ehhez annyit fűzött hozzá, ha kiderül, hogy valamelyik partnerük megsértette a szankciókat, akkor felmondják vele az együttműködést. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy maga az Európai Bizottság is azon dolgozik, hogy az európai tagállamok is vegyék komolyan a szankciós listákat. A korlátozó intézkedések végrehajtásával van gond, Oroszország pedig amúgy is igyekszik kijátszani azokat.)
A Reuters azt is kiderítette, hogy az orosz és fehérorosz vállalatok részt vettek egy amerikai arcfelismerő tesztprogramban, amelyet az amerikai Kereskedelmi Minisztérium egyik részlege futtatott. Sőt, az egyikük 40 000 dolláros (14,1 millió forint) pénzjutalmat is kapott az amerikai hírszerzés egyik részlege által odaítélt pénzjutalomból.
A lényeg az elrettentés
A Kreml a megfigyelő rendszer mellett új jogszabályokkal is igyekezett elejét venni a tüntetéseknek (nem lehet rossz hírét kelteni a hadseregnek, háborúnak hívni a háborút, stb.). Ezekért akár 3-15 évnyi börtönbüntetés is kiszabható.
A Reuters több tucat olyan moszkvai ellenzékivel beszélt, akit „megelőzés” céljából vittek be. Volt, aki alig több mint negyedórát volt bent az egyik kapitányságon, volt, akit 18 órán keresztül bent tartottak. A legtöbbükkel közölték, hogy a Sfera (vagy Sphere) nevű videóelemző rendszer jelzése miatt vitték be. Többel aláírattak olyan nyilatkozatot, miszerint nem fognak tiltakozni, vagy amiben elismerték, hogy tüntetésre készültek.
A procedúra lényege az elrettentés lehetett, mert végül egyikük ellen sem emeltek vádat.
A moszkvai metró arcfelismerést használ a viteldíjfizetési rendszer részeként, valamint biztonsági okokból. Az utasokat lefényképezik, amint áthaladnak a kapukon, és egy számítógépes algoritmus összehasonlítja az arcot egy képadatbázissal. Ha a rendszer egy utast feltartóztatásra jelöl, a rendőrség másodperceken vagy perceken belül reagál.
Az arcfelismerő technológia mesterséges intelligencia (MI) algoritmusokat használ az arcok elemzésére és azonosítására. A moszkvai metró három orosz cég algoritmusait alkalmazza – olvasható a moszkvai önkormányzat honlapján 2021-ben megjelent sajtóközleményben.
Ezek a cégek
- a Tevian, egy MI-vel foglalkozó vállalat, amelyet a Moszkvai Állami Egyetem munkatársai alapítottak;
- az NtechLab, amely 2018-tól az orosz védelmi vállalat, a Rostec State Corp. résztulajdonában volt (ők a moszkvai projektből állításuk szerint 2022-ben kiszálltak);
- a VisionLabs, amely Oroszország legnagyobb mobilszolgáltatójának, az MTS-nek a tulajdonában van, és amelynek székhelye Hollandiában van.
- Az orosz állami pályázati adatbázisból kiderült, hogy a fehérorosz Synesis által készített Kipod nevű arcfelismerő szoftvert is használják a metróban. Ez a cég már odahaza is segített a Lukasenka-rendszernek az ellenzékiek megfigyelésében. A cég egy ideje már nyugati szankciók alatt áll.
Mit tesz, aki listára kerül?
A Reuters megállapításaira reagálva hét ügyvéd azt mondta, hogy az arcfelismerés alkalmazása a moszkvai tüntetők és aktivisták ellen valószínűleg emberi jogi jogsértésnek minősül. A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint elvárható a nyugati technológiai cégektől, hogy tudják, mire használják az általuk fejlesztett és értékesített technológiát.
A VisionLabs, az NtechLab és a Tevian vezérigazgatói és alapítói szerepelnek azon személyek listáján, akiket a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij korrupcióellenes alapítványa szerint szankciókkal kellene sújtani. Az alapítvány rámutat, hogy a vállalatok részt vesznek a moszkvai videómegfigyelési rendszer működtetésében, amelyet szerintük politikai aktivisták üldözésére használnak.
A rendőrség listájára kerülő ellenzékieket folyamatosan vegzálták a hatóságok. Az egyikük úgy döntött, nem nyit nekik többet ajtót. Ezek után folyamatosan hívogatták.
Volt, hogy jelezték neki, tudják, hogy otthon van, hiszen elemezték a háza előtti kamerák képét.
A nyaralása után a moszkvai vonatállomáson pedig már a peronon várták, pont ott, ahol leszállt. Tudták, hogy melyik kocsiban van. Számos alkalommal írattak alá vele nyilatkozatokat arról, hogy nem vesz részt tiltakozó akciókban. A rendőrségi megfigyelés, zaklatás folyamatos volt tehát. Miután a Győzelem napján is őrizetbe vették azért, hogy még véletlenül se keveredjen egy tüntetés közelébe, úgy döntött, elhagyja Oroszországot, ma már Bonnban él. A Reuters beszélt olyan tüntetővel, akit szintén vegzáltak a hatóságok, és ma már Seattle-ben él. Mikor megtudta, hogy a rendőrök megint keresik, az első járattal, ami indult, elhagyta Moszkvát, Tbiliszin keresztül érkezett az USA-ba, ahol menedékjogot kért.
A cikk elején megismert Csernyiszovot szeptemberben munkába menet megint megállították a metróban, majd cellába rakták. Egy egész estét bent töltött, sokkolót is használtak ellene. Másnap reggel vádemelés nélkül engedték szabadon. Ezt követően több fenyegetést is kapott, mind arról szólt, hogy hagyjon fel politikai nézetei hangoztatásával.
„Rájöttem, hogy a lehető leggyorsabban el kell hagynom Oroszországot” – mondta a Reutersnek a vegzálásokról és a fenyegetésekről is bizonyítékokat gyűjtő férfi. Csernyiszov ma Minneapolisban él feleségével és gyermekével.
