Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Mosógép, centrifuga, bojler, és egy retró iparvállalat? Ugyan! – 10 dolog, amit nem tudtál a Hajduról

Élénken emlékszem rá, milyen ijesztőnek hatott gyerekkoromban a fölém tornyosuló bojler, miközben hosszan játszottam babáimmal, esténként egy kád vízben ülve. Ha mást nem is, de azt el tudtam olvasni, amit kék betűkkel a nehéz, fehér fémmonstrumra írtak: Hajdu. Nem volt valós félelem, hogy rám szakad (az sokkal inkább, hogy egy idő után elfogy a melegvíz), a tőlem balra fixált ronda szürke gumicsőből viszont egyszer-kétszer tényleg rám zúdult a szennyes ruhák mosóvize, miután a gép a fürdőszoba teljes területét bejárta centrifugálás közben, a programot pedig a második szomszéd is végighallgatta. Hajdu volt az is.

Ilyen emlékeink sokunknak vannak, ma is ezekre asszociálunk, ha a márkanevet halljuk. Pedig a több mint 60 éves Hajdu ma keleti régió egyik legdinamikusabban fejlődő, nagyrészt családi kézben lévő vállalata, és sztorija jóval kacifántosabb és izgalmasabb annál, mint hogy egyszerű háztartásigépgyár lenne. A Hajdut és a mögötte álló Novotni családot is bemutatjuk a szeptemberi Forbes magazinban! Kedvcsinálónak 10 érdekesség online.

1. A Hajdu nem véletlenül épült a Debrecentől fél órára eső semmi közepére: az 1952-ben épült gyár eredetileg a hadiipart szolgálta ki, a téglási lokációnak védelmi szerepe volt. Ahogy a bejáratát őrző, már jó ideje üres katonai őrbódéknak is.

2. Háztartási gépeket viszont már nem sokkal később, 1957-ben is gyártott. Azt gondolhatnánk, sokáig a centrifugákból és mosógépekből élt, de ez nem teljesen igaz: mindig is, még ma is a forróvíztárolóikra, bojlereikre volt a legnagyobb a kereslet. Az ország valamikor első számú háztartásigép-vállalata 96-ban autóalkatrészeket is elkezdett gyártani.

3. Mivel versenyképes termékeket kínált, a szocialista rendszer kivételezettje volt: a nyugat-európai piacokra engedték, ahonnan kemény valutával és korszerű technológiákkal jöhetett haza. Később ez jelentette a túlélést: amikor összeomlottak a keleti piacok, a Hajdu meg sem rezdült. Ugyanakkor a keleti piacaikat később, épp a 2008-as válság idején nem volt könnyű kiépíteni.

4. A Hajdut ma egy fiatalos, kétgyermekes nő irányítja. Novotni Anna 16 éve került az iparvállalathoz stratégiai vezetőként.

Stresszhormont párolgott akkoriban a kétszáz hektáros terület irányítási központja, tulajdonosok, nemrég érkezett, multikon edzett topmenedzserek, pénzügyi tanácsadók és banki képviselők görnyedtek a szocializmus idején épült tárgyalótermek asztalaira. Vállukat a gyengülő forint, az emelkedő minimálbér, a csökkenő árbevétel és főleg a kezelhetetlen méretűre duzzadt adósságállomány nyomta. A rövid, fekete hajú, akkor mindössze harmincéves Anna, aki nemcsak nőnek, de ráadásul Novotninak született, házhoz ment a kihívásért. A fiatal közgazdász lehetőséget kapott, hogy egy csapat nála jóval idősebb férfival, köztük elnök-vezérigazgató és tulajdonos apjával kitalálja, „mi az a pálya, amire a Hajdut hosszú távon rá lehet állítani”, és amin a kétmilliárdos hiteltartozást meg lehet szelídíteni. 

„Nyilvánvalóan ki kellett vívni, hogy az embert elismerjék, hiszen többszörösen hendikepes voltam. Az embernek ezt magának kell végigjárnia, megtanulnia, magának kell beleállni, ezt senki sem adja oda neki. Konkrétan sosem mondták a szemembe, de lehetett tudni. Ha kellett, vállaltam a konfliktust”

– mondja a szeptemberi Forbes magazin címlapsztorijában.

5. Novotni Anna ma már a teljes vállalat alelnöke. Édesapja, a ma 81 éves Novotni Lajos az elnök, ő is aktív dolgozó, vezető. Anna két bátyja, István és Péter is a Hajdunál dolgoznak, és a család így együtt a vállalat közel 99 százalékának majdnem 54 százalékát tulajdonolja jelenleg.

6. A gyár egykor 3200–3400 embernek adott munkát, ma 823 főnek, többnyire a környéken élőknek. 

7. A Hajdu 2005 óta valójában három részből áll. A rendszerváltás utáni egységes rt.-ből lett a Hajdu Infrastruktúra Szolgáltató Zrt., amely a 220 hektáros területért, benne a villamosenergiáért, a távhőért, az ivóvízért és a saját szennyvíztisztítóért, sőt a nem használt iparvágányért és a nagyon is használt menzáért felel. De ide tartozik az erdőgazdálkodás és a csökkent intenzitással működő ipari park is. Az átláthatóság kedvéért a kétfajta termelés is külön vált, létrejött a Hajdu Autotechnika Ipari Zrt. és a forróvíz-tárolókat és fehérárut, azaz centrifugákat és mosógépeket gyártó Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt.

8. Nemcsak Hajdu név alatt gyártanak háztartási gépeket, a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. árbevételének több mint fele OEM-gyártásból származik. Egyes termékek esetében Hajdut kapunk Vaillant, Indesit, Bulex, Alpha-InnoTec, Cumulus, Röda vagy Qtermo név alatt is.

9. Háztartási gépeket olyan országokba is szállítanak mint Elefántcsontpart, Thaiföld, Gabon, Niger, és ettől az évtől Francia Guyana. Ehhez kapcsolódik, hogy még most is eladnak évente pár ezer keverőtárcsás mosógépet és centrifugát. Előbbit főleg olyan helyeken veszik, ahol nincs vezetékes víz, a centrifugákat ott, ahol a párás levegő miatt lassan száradnak a ruhák. Arra is volt már példa, hogy a Közel-Keleten állomásozó NATO-csapatok lakó- és fürdőkonténereit látták el Hajdu forróvíz-tárolókkal. 

10. A Hajdu Autotechnika Ipari Zrt. már érzi a válságot, és Anna nem félt róla beszélni a szeptemberi Forbes címlapsztorijában. „Azt mondjuk, hogy nincs válság, de mindenki érzi már. (…) Ugyanazt látjuk, mint 2008-ban, csak most már mindenki sokkal gyorsabban reagál.” 

Folytatás és még több érdekesség a szeptemberi Forbesban! Már megtalálod az újságosoknál, benne a közel 70 oldalas Forbes Sport melléklettel.

 

"A legbutább emberek, akiket ismerek, azok, akik mindent tudnak."