Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Mutsy Árpád, Bio-Fungi; Fotó: Bio-Fungi Kft.

Mondhatnám kajánul, hogy bezzeg a mi vállalkozásunk jól működik, de nem ez volt a célom

Ha valaki egy magyarországi szupermarketben gombát vesz, jó esélye van, hogy azt a Bio-Fungi termesztette. A cég hosszú éveken át több milliárd forintot fektetett beruházásokba, és meg is lett az eredménye: ma a Bio-Fungi az ország legnagyobb gombatermesztője és gombakomposztgyártója. Mutsy Árpádnak azonban csak az egyik szeme nevet – és csak részben a koronavírus okozta bevételkiesés miatt.

Ha létezik szuperkaja, a gomba mindenképp az. Magas a fehérje-, vitamin- és rosttartalma, szénhidrát és zsír viszont alig van benne. Persze kevésbé tud érvényesülni az olyan divatos élelmiszerek mellett, mint az avokádó, az édesburgonya vagy a kinoa, ez meglátszódik a számokon is. Magyarországon az átlagos gombafogyasztás mindössze 1–1,5 kilogramm évente, fele–harmada a nyugat-európainak.

Megjelent az áprilisi Forbes – a magazin már online is elérhető!

Ez az általános magyar gombaszkepticizmus azonban sem a Bio-Fungi Kft. üzleti eredményein, sem ócsai főhadiszállásán nem látszik meg. A falakon egymást váltják a régies, gombákról készített rajzok és a különböző fajták tucatjait felsoroló poszterek,

sőt a szokásos virágszirmok helyett még a mosdókban is szárított gombadarabkák fogadnak a mosdókagyló mellett.

Nem tudom, hogy mind a 260 alkalmazott annyira rajong-e a gombáért, mint a dizájn sugallja, az viszont tény, hogy a cég nyolcmilliárdos bevételével az ország legnagyobb gombatermesztője és gombakomposztgyártója.

Az elmúlt években sorra mentek tönkre a magyar gombaipari szereplők, Mutsy Árpád, a Bio-Fungi többségi tulajdonosa szerint azért, mert képtelenek voltak a tradicionális termesztésről modern technológiákra váltani. „A legnagyobb szomorúság számomra az egészben az, hogy már huszonöt éve is világos volt, hogy a hagyományos pincés termesztés zsákutca – mondja. – Persze mondhatnám kajánul, hogy bezzeg a mi vállalkozásunk jól működik, de nem ez volt a célom. Abban reménykedtem a 90-es években, még a 2000-es évek elején is, hogy lesz egy nagy, erős magyar gombaipar, de végül nem valósult meg. A mi vállalkozásunk közben fejlődött, de nekem ez csak félöröm.”

Nem függ az időjárástól

A több száz ehető gombafajból egyelőre csak néhány termeszthető, Európában ez 95 százalékban a csiperkegomba, de a telepeken előfordul még a shiitake- és a laskagomba is. (Már vannak kutatások arra vonatkozólag, hogy a népszerű vadgombákat – szegfű, kucsma, vargánya, galamb – hogyan lehetne termeszteni.) A Bio-Funginál hasonlóak az arányok:

heti 110–120 tonna csiperkegombát termesztenek, de egyre erősebbek laskagombából is (10–15 tonna),

a többi gombafajból csak néhány száz kilót szednek le. Azt, hogy ilyen mennyiségben tudnak termelni, nagyrészt annak köszönhetik, hogy 2008-ban „kiköltöztek” a pincékből, és áttértek a holland típusú földfelszíni gombatermesztésre: a gombák ma számítógép-vezérlésű gombafarmokon nőnek.

A Bio-Fungiról szóló teljes cikket a most megjelent áprilisi Forbes magazin mellékletében, a Gazdában olvashatod. A magazin digitális verzióját ide kattintva találod, a mellékletbe pedig itt tudsz belelapozni:

Borítókép: Bio-Fungi Kft.

 

“Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem,igazad lesz.”