Heteken belül, július elsején indul az új hulladékgazdálkodási rendszer: 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárdhulladék gyűjtéséért és kezeléséért. A lakossági hulladékszállításra koncentrálva körbejártuk a nyitott kérdéseket és a kukások helyzetét.
A július elsejei dátum közeledtével igyekeztünk azokra az elemekre koncentrálni, amelyekről kevesebb szó esett ebben, az új rendszert összefoglaló cikkünkben.
Erre kell figyelni a csekkeknél
A még hátrelévő teendőkről és arról is kérdeztük a Molt, hogy összesen hány alvállalkozói szerződést kötöttek a lakossági hulladék elszállítására, és vannak-e még fehér foltok a térképen, de egyelőre nem kaptunk választ. A Mohu honlapján közzétett lakossági információk szerint nem kell kidobni az év elején a szolgáltatótól kapott naptárakat, a hulladék gyűjtése és kihelyezése, valamint
a hulladék elszállításának időpontja és gyakorisága is változatlan marad.
A számlázásban és a csekkek befizetésében azonban fontos változások lesznek. A 2023. július 1. utáni szolgáltatási időszakokra vonatkozó számlákat a Mohu fogja kiállítani és neki is kell átutalni az összeget, a számlákon minden, ezzel kapcsolatos információ rajta lesz, de itt is lehet tájékozódni.
A Parlamentben pikk-pakk megoldották a jogi kérdőjeleket
A Szabad Európa a hét elején írt arról, hogy a kormány úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön. Korábban ugyanis több szakmai szereplő felvetette, hogy a Molnak valószínűleg nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket. A Mol álláspontja ezzel szemben az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
Közben a héten már el is fogadták a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokat, ezek között van a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása is. Ez legalizálja a Mol álláspontját, vagyis elég lesz, ha az alvállalkozóknak van engedélyük, a Mol koncessziós cégét mentesítik a kötelezettég alól, írta a Szabad Európa.
Egységesítésben reménykednek a kivéreztetett kukáscégek
Király András, a hulladékgazdálkodási ágazatban több ezer dolgozót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke a Forbes.hu-nak elmondta, hogy – különböző intenzitással, de – az állam 2002 óta beavatkozik a hulladékgazdálkodásba, mert ezt az európai uniós direktívák is szükségessé tették. Az állami szerepvállalás egyre nőtt, így jutottunk el 2016-ban a kukaholdingnak is nevezett NHKV létrehozásához (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.), majd 2023-ban a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő Molhoz és Mohu-hoz.
A rezsicsökkentés bevezetése óta jellemzően pénzügyileg is kivéreztetett, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő hulladékgazdálkodási cégek a Mohu alvállalkozóiként végzik majd a munkát.
Király András szerint ez az ágazat, ezen belül a szakma és a munkavállalók oldaláról nézve új lehetőségeket is jelent: mindkét területen kiegyensúlyozottabb, rendezettebb körülmények megteremtését is várják a Mohu rendszerbe lépésétől.
Budapest, 2020. július 26. Szelektív hulladékgyűjtő konténerek a Havanna lakótelepen. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
A jövőbeli együttműködés jegyében a HVDSZ 2000 már fel is vette a kapcsolatot a Mohu-val, és felvetettek fontos témaköröket, amelyekről egyeztetni szeretnének.
Példaként Király a következő területeket említette:
- Az ágazat számára fontos lenne az egységesség: „egy győri és mondjuk egy nyíregyházi kukás ugyanazokkal a munkavégzési feltételekkel találkozzon”. Ehhez megfelelő működési és szabályozási környezetre lenne szükség. Az alapokat egységesen rögzítő „műveleti utasításokra”, illetve az átlátható és nyomon követhető bérezést is magában foglaló rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Mindez tervezhetőbb és könnyebben kezelhető rendszert eredményez.
- A közszolgáltatók közbeszerzéskötelesek, így szerezték be például az alkatrészeket. A Mohu ugyanakkor a versenypiac szereplőjeként a közbeszerzés bonyolultságától is mentesítheti ezeket a cégeket. A BKM-FKF-nél jelenleg például több hónapot vesz igénybe egy alkatrészbeszerzési kiírás, elbírálás, és szállítás. A hulladékos cégek persze raktároznak is alkatrészeket és előre gondolkoznak, de így is előfordulnak olyan esetek, amikor a célgép meghibásodások olyan méretűek, hogy alkatrészhiány miatt le kell állítani a gépeket (például kukásautókat, vagy takarítógépeket). Ha pedig ez a közszolgáltatás veszélybe kerülése miatt nem lehetséges, akkor a dolgozóknak a nem teljesen száz százalékos gépet kell „tovább nyüstölniük”, ami további, esetleg már bonyolultabb meghibásodást okoz.
- Emiatt országszerte is nagyon különböző a célgépek állapota, ami munkabiztonsági szempontból is aggályos.
- Központosítani lehetne (és ezáltal olcsóbbá tenni) a munka- és védőruhák beszerzését, amely egységes arculatot adna a hulladékgazdálkodási cégeknek. Hasonlóan lehetne kezelni, beszerezni a védőeszközöket is.
A bérelőny elkopott
A szakszervezeti vezető az utóbbi 15-20 év elemzéseit és tapasztalatait figyelembe véve úgy látja, hogy a szektorban dolgozók korábban meglévő bérelőnye elkopott,
mára jelentős a bérhátrány és felhígult a korábbi munkavállalói állomány. Pedig ennek a szakmának is nagyon fontos a megfelelően képzett szakembergárda.
„Ezért közösen ki kellene alakítani egy képzési metódust, amiben fejlődni tudnak a kollégák, vagy épp vonzóvá lehet tenni a pályát mások számára is” – mondja arról, hogy akár egy országos lefedettségű képzést is elképzelhetőnek tart. Király András szerint ez végső soron a szolgáltatás színvonalát is emeli, mert a célgépek is hozzáértőbb kezekbe kerülnek, a gépekkel pedig hatékonyan, megfelelő munkatempóban dolgozhatnak a munkavállalók. „Tudjuk, hogy ez az egységesítés nem egyik napról a másikra fog tudni megvalósulni, de az eredményes egyeztetések segítik és támogatják az Ágazat és a koncesszor feladatait.”
Ez várható a fővárosban
Tavaly novemberben szándéknyilatkozatot írt alá a BKM (Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.) és a Mohu arról, hogy közös vállalatot hoznak létre a hulladékgazdálkodási feladatokra. Ebben 50-50 százalékban lesz tulajdonos a BKM és a Mol, és az új cég fogja ellátni Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. Megkérdeztük a Mohu-t, hogy hogy áll az új cég létrehozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A BKM korábban azt közölte, hogy a fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. „Ezáltal a társaság tovább viszi a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket.”
Az FKF hulladékgazdálkodási divízió évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára.
A fenti számok jelentőségének (és a hulladékszállítás fontosságának) természetesen az ott dolgozók is tudatában vannak: tavaly október 4-én több száz kukás nem vette fel a munkát a cég Ecseri úti központjánál, majd három napig nem vitték el a szemetet a fővárosban. A munkavállalók ekkoriban kapták meg az első, megemelt rezsiszámlákat és nehezményezték, hogy a főváros által adott béremelést az infláció és a rezsi növekedés felemésztette. Akkor több napos tárgyalások kezdődtek, és bérrendezésben állapodtak meg. Három, nem egyenlő részletben összesen – bruttó 370 ezer forintos – kifizetést kaptak tavaly október-decemberben, az idei bérmegállapodás szerint pedig 2023. január 1-től
16 százalékos béremelést kaptak az FKF hulladékgazdálkodási szakterületének fizikai dolgozói (a hulladékbegyűjtésben és -szállításban résztvevő munkavállalók, és a tevékenységet közvetlenül irányító és támogató dolgozók).
„A dolgozók országszerte érzik, hogy szükség van az összefogásukra, minket is többen megkerestek és folyamatosan lépnek be hozzánk azért, hogy egységesen lehessen képviselni érdekeiket”, mondta Király András.
Budapest, 2023. január 9. Kidobott karácsonyfákat raknak kukásautóba a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának munkatársai Fotó: MTI/Mónus Márton
A HVDSZ 2000 a BKM-FKF-nél is reprezentatív szakszervezet. A fővárosi szemétszállítással kapcsolatban Király András kifejtette: a tervek szerint Budapesten és a régióban július 1-től ugyanúgy folytatódik a hulladékszállítás, mint eddig, mivel a Mohu leszerződött a BKM-mel, mint régiókoordinátorral. (Országszerte összesen hat regionális koordinátor gyűjti a lakossági hulladékot, és együttműködik az alvállalkozóként a Mohu-val szerződést kötött közszolgáltatókkal. Ezzel a gyűjtést és aszállítást fedik le, a feldolgozást más végzi). Király András úgy tudja, hogy
a BKM-Mol közös vállalat később lép be a közszolgáltatásba.
A szakszervezet számára kulcskérdés, hogy a BKM-FKF hulladékos divíziója jogutódlással megy-e majd át az új, közös cégbe; a HVDSZ 2000 erről tájékoztatást kért a BKM vezérigazgatójától.
