Emelkedő pályán halad az infláció, a folyamat legalább őszig, de inkább az év végéig fog tartani. Mértéke nem azonos Európa országaiban, kelet felé növekszik, nálunk akár a 20 százalékot is elérheti. Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint nagy a globális recesszió kialakulásának veszélye.
Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, ez a folyamat legalább őszig, de inkább az év végéig tartani fog mind Magyarországon, mind Európában.
“Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – fogalmazott az alelnök, megjegyezve, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.
Júliusban a júniusihoz képest több mint két százalékponttal növekedtek az árak, ami magasnak számít. Általában nyáron jó néhány termék esetében még csökkenni szoktak az árak, például a nyers élelmiszereknél az új termés, vagy a ruházati termékeknél a nyári akciók hatására. Ám ezek a folyamatok most nem érvényesültek, velünk maradtak viszont az inflációs hatások.
A legutóbbi inflációs adat megfelelt az MNB várakozásainak, a 16,7 százalékos maginfláció azonban kicsit magasabb volt, mint amire számítottak.
Az aszály és a rezsiárak emelkedése ront a helyzeten
Itthon még két, az utóbbi hónapokban felmerült szempontot is figyelembe kell venni az infláció mértékének becslésénél Virág szerint. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, mely a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak.
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz a jegybank becslése szerint.
Ez a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozással együtt máris 18-19 százalékos drágulási ütemet eredményezhet. És ehhez jöhet még Virág Barnabás szerint az aszály következményeként kialakuló drágulás vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagár-változás.
Az infláció mértéke nem azonos mértékű Európa országaiban, hanem kelet felé növekszik. “Virtuális vasfüggönyt” lehet látni,
Kelet-Európában 13-17, a balti országokban 20 fölötti az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, de “csak” 8-9 százalék.
Amint felsorolta, a 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-2009-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány.
“Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk.
