Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Milyen újranyitás? Még 4 hónapig válságra számítanak a fővárosban

A budapesti vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, ami által plusz bevételekhez juthatnak, vagy mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.

A fővárosi cégek legjobb esetben is még további 4 hónapig tartó válságidőszakkal számolnak, ennek ellenére 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által készített kutatásból.

A 3440 vállalkozás bevonásával készült felmérés 21 iparágban (80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat) vizsgálta a koronavírus járvány gazdasági hatásait, valamint a BKIK által kidolgozott válságkezelő javaslatcsomag támogatottságát.

Megszorításokkal a túlélésért

Az eredményekből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93 százalék) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk.

A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a szállás/turizmus, a személyszállítás/taxi, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar voltak.

A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, és a vállalkozások 22 százalékánál a külföldi kereslet csökkenése is komoly károkat okoz.

A válaszadók 36 százalékánál a munkakörülmények átalakulása a legsúlyosabb károsító tényező.

A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés.

A leggyakoribb – részben kikényszerített, részben önkéntes – válságreakció a vállalkozás részleges, vagy teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt.

A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett (14 százalék), de voltak, akik fizetés nélküli (17 százalék) vagy fizetett (10 százalék) szabadságra küldték az alkalmazottakat. ​A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették. ​

Kétharmaduk maradhat tartalék nélkül

A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátók: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő csökkentést jósolnak. ​

A fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak ugyanis már most elfogytak a tartalékai. Ha a válság tényleg minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik – és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül.

6 hónapnál hosszabb válság esetén alig 8 százalék lenne arra képes, hogy önerőből finanszírozza vállalkozását.​

A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak, valamint kintlévőségeik beérkezésével számolnak.

Várják a segítséget

A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy plusz bevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában), vagy mentesülnek a fizetési kötelezettség alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása). A BKIK által kidolgozott javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul, amely a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná.

​A javasolt intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik

– ezt a cégek fele tartja hasznosnak és 43 százalékuk megfontolná az igénybevételét.

Kiemelt kép: Aurelien Romain // Unsplash

Oszd meg!